Egy örökké tartó szövetség

Olvasói vélemények

David Sim „A Union Forever” című könyvét nagyra értékelik, mivel jól kutatott és lebilincselően vizsgálja az ír nacionalizmus szerepét az angol-amerikai kapcsolatokban a tizenkilencedik században. A szerző széles körű levéltári kutatásokkal alátámasztott, éleslátó elemzést nyújt, ami értékes forrássá teszi a könyvet mind a tudósok, mind az e történelmi időszak iránt érdeklődő általános olvasók számára.

Jól kutatott és megírt, érdekes információkban és értelmezésekben gazdag, nélkülözhetetlen az amerikai külpolitikát és az ír nacionalizmust tanulmányozók számára, kiterjedt elsődleges és másodlagos forrásokat tartalmaz, bemutatja a történetírás ellentmondásos álláspontjait, tudósok és laikusok számára egyaránt hozzáférhető, lebilincselő és gyorsan olvasható.

A recenziókban egyiket sem említik kifejezetten, bár a karcsú kötet említése arra utal, hogy egyes olvasók esetleg nagyobb mélységre vágynak bizonyos témákban.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Union Forever

Könyv tartalma:

A tizenkilencedik század közepén az ír kérdés - Írország szigetének kormányzása - az Atlanti-óceán mindkét partján figyelmet követelt. Az Egy örökkévaló unióban David Sim azt vizsgálja, hogy az ír nacionalisták és amerikai szimpatizánsaik hogyan próbálták meggyőzni a törvényhozókat és államférfiakat arról, hogy az Egyesült Államok növekvő globális befolyását használják fel az ír függetlenség elérésére.

Ezzel párhuzamosan nyomon követi, hogy az amerikai politikusok hogyan használták az ír kérdést saját diplomáciai és politikai céljaik előmozdításának eszközeként. Az innovatív transznacionális módszertant és az amerikai államtudomány összetettségére irányuló figyelmet ötvözve Sim újraírja ennek az elhanyagolt témának a diplomáciatörténetét.

Megvizsgálja, hogy a nem állami szereplők milyen hatást gyakoroltak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti hivatalos ügyekre, és megállapítja, hogy az ír nacionalisták nemhogy nem vonták be az Egyesült Államokat az ügyükbe, hanem valójában elősegítették az angol-amerikai közeledést a tizenkilencedik század utolsó harmadában. Kudarcuk arra késztette őket, hogy új eszközöket keressenek az ír önrendelkezés előmozdítására, beleértve egy teljesen radikálisabb, forradalmi stratégiát, amely a következő évszázadban megváltoztatta az ír és a brit történelem menetét.