Értékelés:
A könyv átfogó áttekintést nyújt Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezéséről, több szempontból, ami informatív és lebilincselő. Az olvasók nagyra értékelik a jól megalapozott tartalmat és a közérthető írásmódot, bár az elektronikus formában való hozzáférhetőséggel kapcsolatban vannak aggályok.
Előnyök:Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés kiváló lefedettsége, éleslátó kommentárok, könnyen olvasható újságírói stílus, gazdag hivatkozások a további kutatáshoz, jól megírt és lebilincselő tartalom, fantasztikus illusztrációk.
Hátrányok:Csak papírkötésben kapható; nincs elektronikus kiadási lehetőség.
(7 olvasói vélemény alapján)
One Belt One Road: China's Long March Toward 2049
Ez a könyv rövid áttekintést nyújt Kína "Egy övezet, egy út" kezdeményezéséről (OBOR), amelyet most hivatalosan BRI-nek (Belt and Road Initiative) neveztek el. A 2019-es év távlatából visszatekintve 2013-ra, amikor az OBOR-t először jelentették be Kína új nemzetközi infrastrukturális és kereskedelmi kezdeményezéseként, az OBOR/BRI nem bizonyult másnak, mint egy szemet gyönyörködtető programnak, amely a gazdasági fejlődési céljaik eléréséhez a sürgősen szükséges infrastruktúra finanszírozására szoruló fejlődő országoknak nyújt segítséget.
Ma már több mint 70 ország és szervezet vesz részt az OBOR/BRI vállalkozásban. Úgy tűnik, mindegyiküknek megvan a maga érdekes története a Kína által az infrastrukturális projektjeihez nyújtott támogatással kapcsolatban, beleértve, de nem kizárólagosan a csővezetékeket, nagysebességű és egyéb vasútvonalakat, kommunikációs hálózatokat, utakat, mélyvízi és légi kikötőket, energiahálózatokat, valamint szárazföldi közlekedési és teherforgalmi csomópontokat. Kína a fejlődő országok számára kölcsönöket, építőanyagokat és munkaerőt biztosít. Az OBOR/BRI-t Kína win-win(-win) helyzetként adja el, amelyben Kína és a hitelfelvevő gazdaságilag is jól jár (a harmadik győzelem pedig a békét jelenti).
A kínai OBOR amúgy is gyors növekedési üteme váratlanul nagy lendületet kapott, amikor 2016 novemberében Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökévé, és 2017 január közepén hivatalba lépett. Trump kampányretorikája és az azt követő politikája leleplezte az amerikai izolacionizmus támogatását, amelyet kampányszlogenje, az "Amerika az első" is tükröz. Beiktatása óta az Egyesült Államok agresszívan, szándékosan és fokozatosan kezdett bele abba, hogy feladja globális vezető pozícióját és kötelezettségvállalásait, amelyeket a második világháború vége óta birtokolt. Kína az OBOR-on keresztül azóta kihasználta azt a geopolitikai vákuumot, amelyet Amerika önmaga által megszabott lemondása okozott, nemcsak globális vezetői státuszáról, hanem a régóta fennálló regionális szövetségekről és kereskedelmi megállapodásokról is.
Bár a könyvben említett minden egyes régió, ország vagy projekt megérdemli a maga könyvnyi, mélyreható figyelmét, itt most az OBOR földrajzi és funkcionális lopakodó terjeszkedését emeljük ki a földgolyó körül szárazföldön, tengeren és az űrben. Az olvasók számára kiterjedt hivatkozási listát biztosítunk, hogy az OBOR/BRI-vel kapcsolatos különböző, őket érdeklő témáknak utánajárhassanak.
A különböző megfigyelők esetleges elfogultsága ellenére az OBOR/BRI hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban kihívást jelentő kérdések merülnek fel. Az OBOR/BRI érlelődésével egyre több kérdés merül fel gazdasági életképességével kapcsolatban. Az e kérdések és aggályok által felvetett problémákból meg kell határozni azokat a tanulságokat, amelyeket mind Kínának (kormányoknak, bankoknak és vállalatoknak), mind a leendő OBOR/BRI-partnereknek meg kell tanulniuk. Az adósságcsapda-diplomáciától való félelem csak egy példa erre.
Legújabban olyan cikkek jelennek meg, amelyek megkérdőjelezik, hogy egy ilyen ambiciózus globális infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezés hosszú távon valóban életképes-e. Miközben Kína képes irányítani tetteit és azt, hogy milyen beruházásokat választ céljai széles körének megvalósítása érdekében, vannak olyan közbeeső tényezők, amelyek felett alig vagy egyáltalán nincs befolyása. Kína hitelnyújtási képességét a fejlődő gazdaságok számára csökkenthetik a világgazdaságban zajló események, legyen szó akár az USA-val folytatott kereskedelmi háborúról, a saját gazdaságának visszaeséséről, vagy arról, hogy az emberek világszerte nem képesek megvásárolni az általa kínált árukat és szolgáltatásokat.
One Belt One Road: China's Long March to 2049 az első olyan könyv, amely az OBOR/BRI szemszögéből vizsgálja a globális erőegyensúly átalakulásának terjedelmét és részleteit.
