Értékelés:
Az Egy pár kék szem, bár Thomas Hardy egyik gyengébb művének számít, még mindig magával ragadja az olvasókat magas színvonalú prózájával és összetett témáival, különösen a főszereplők közötti szerelmi háromszöggel. A regény bemutatja Hardy fejlődő írói stílusát, és elmélyíti az emberi érzelmek, a társadalmi osztály és a vidéki élet feltárását. Egyes kiadásokban azonban nyomdai problémákkal küzd, amelyek megnehezítik az olvasást.
Előnyök:A magas színvonalú próza, a szerelmi háromszöget tartalmazó lebilincselő cselekmény, az emberi érzelmek és a társadalmi osztály mélyreható feltárása, a vidéki élet szemléletes ábrázolása, a figyelemre méltó cliffhanger-jelenet és a jó jellemfejlődés teszi lebilincselő olvasmánnyá.
Hátrányok:Hardy klasszikusaihoz képest kevésbé jelentős műnek számít, egyes kiadásokban nagyon kicsi vagy világos betűtípus nehezíti az olvasást, és egyes kiadások spoilereket tartalmaznak, amelyek csökkentik az olvasás élményét.
(38 olvasói vélemény alapján)
A Pair of Blue Eyes
A Pair of Blue Eyes Thomas Hardy 1873-ban megjelent regénye, amely először 1872 szeptembere és 1873 júliusa között jelent meg. Ez volt Hardy harmadik megjelent regénye, és az első, amelyet nem névtelenül adtak ki első megjelenésekor. Hardy a "románcok és fantáziák" közé sorolta.
Az A Pair of Blue Eyes általában Hardy kisebb művei közé sorolják, "egy könyv, amelynek van néhány jó pontja, de egészében véve kudarc". A Desperate Remedies-hez hasonlóan melodramatikus jeleneteket tartalmaz, amelyek a karakterektől és a cselekménytől elszakadtnak tűnnek.
A regény kritikai érdeklődésének középpontjában az a jelenet áll, amelyben Henry Knight egy szikla szélén lógva tekinti át a világ egész történelmét (állítólag innen ered a "cliffhanger" kifejezés), és végül Elfride alsóneműjéből készült kötéllel mentik ki. Carl J. Weber a jelenetet Hardy és felesége piknikjéhez köti, amelyen Hardy egy elveszett fülbevaló keresésére küldte, és azt állítja, hogy ez a rész az "első jele a regényekben annak, hogy Hardy képes egy feszült helyzet iránti érdeklődést az élénk leírás puszta erejével fenntartani". Millgate ezzel szemben azt állítja, hogy a jelenet a regény "rongyos-rongyos" regénybe illő, "lényegtelen" leírás része. Jean Brooks számára a jelenet "hátborzongató" és a "kozmikus közöny" illusztrációja, kiemelve a mentésben rejlő komikumot is.
Gittings és Halperin azonban azt állítja, valószínűbb, hogy a jelenet ötlete Leslie Stephen "Öt perc az Alpokban" című esszéjéből származik. A "névtelen szikla", ahogyan a filmben emlegetik, valószínűleg a Beeny-sziklán alapul. (wikipedia.org)
