
A Rhetorical Crime: Genocide in the Geopolitical Discourse of the Cold War
A népirtásról szóló egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1940-es évek végén, a második világháború borzalmaira adott válaszként dolgozta ki. De vajon a népirtásról szóló egyezmény valóban hatékony volt-e humanitárius céljainak elérésében, vagy csupán a hidegháborús geopolitika megosztó retorikáját erősítette?
Az Egy retorikai bűntény bemutatja, hogyan vált a népirtás jogi fogalomból az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti propagandaharcokban használt politikai diskurzussá. A hidegháború korszaka alatt közel nyolcvan országot vádoltak népirtással, mégis kevés valós idejű beavatkozás történt a népirtó rezsimek, például a kambodzsai vörös khmerek által elkövetett atrocitások megállítására.
Anton Weiss-Wendt, a népirtás neves kutatója egyedülálló összehasonlító megközelítést alkalmaz, szovjet és amerikai politikusok, történészek és jogtudósok nyilatkozatait elemzi, hogy levezesse, miért haladta meg az erkölcsi pózolás messze a humanitárius fellépést.