Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv lebilincselő betekintést nyújt Roy Chapman Andrews életébe, a 20. század eleji felfedezések egyik kulcsfigurájába, akinek kalandjai és eredményei jelentős nyomot hagytak a paleontológia és a régészet területén. Miközben Indiana Jonesra emlékeztető, izgalmas történeteket mutat be, a kor ellentmondásos hozzáállását is tükrözi, beleértve a rasszizmus eseteit is. Az olvasók értékelik Andrews kalandvágyó szellemiségét, de egyesek szerint a könyvből kissé hiányzik a személyes reflexióit érintő mélység.
Előnyök:Magával ragadó és kalandos történetmesélés, történelmi jelentőségű, érdekes és izgalmas beszámolók a felfedezésekről, bepillantás egy letűnt korszakba, szórakoztató a történelem szerelmeseinek, és egyedülálló képet nyújt a tudomány egy figyelemre méltó alakjáról.
Hátrányok:⬤ Néhányan úgy találhatják, hogy az ábrázolás szétszórt vagy nem elég mély, különösen a személyes meglátások tekintetében
⬤ a könyv elavult és ellentmondásos nézeteket tartalmaz, különösen a faji hovatartozással kapcsolatban
⬤ és néhány olvasó úgy érzi, hogy jobban is meg lehetett volna írni.
(21 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Under a Lucky Star - A Lifetime of Adventure
Könyv tartalma:
Egy szerencsecsillag alatt Egy életre szóló kaland ROY CHAPMAN ANDREWS. Tartalom: A kötetben többek között a következők szerepelnek: 1. fejezet A kaland korán jön 1 1 2 Találkozom egy bálnával 2 1 3 Tenger alatti udvarlás 32 4 Izmok és gyilkosok 40 5 Yokohamas Yoshiwara 50 6 Robinson Crusoes szigete 60 7 Tájfun 69 8 Tegnap Japánban 79 9 Szigorúan személyes felfedezések 93 10 - - Koreai ördöghalak és gyilkosok 101 1 1 A hosszú fehér hegy 1 09 12 Hárem a sziklákon 119 1 3 A kék tigris 126 1 4 Jünnani kalandok 135 15 Háborús közjáték 146 16 Kutya eszi az embert 158 1 7 Wall Street-i barangolások 1 66 1 8 Az én pekingi palotám 179 19 A Góbi homokja 185 20 A császár menyasszonya 198 2 1 Ahol a dinoszauruszok helye Ahol a dinoszauruszok tojásait rakta 210 8 TARTALOM 22. fejezet Az ékszerek völgye 217 2 3 A nagy dinoszaurusztojás-árverés 225 2 4 A sivatagi dűnék lakói 235 25 Motorozás egy háborúban 242 2 6 Politika és paleontológia 251 27 A sors keze 261 2 8 A mélyben lógva 2 74 29 Egy négyzet alakú szög a kerek lyukban 287 30 Berkshire-i paradicsom 294. fejezet. ELSŐ FEJEZET. A kaland korán jön. Gyakran előfordult már, hogy egy előadás pódiumán kellett ülnöm, amikor beszélni akartam, és egy hosszú bevezetőt kellett végighallgatnom. Ez halálra untatott engem, és ugyanígy a hallgatóságot is. Rá akartam térni a tárgyra és a feladatra, amiért jöttem. Így érzek ezzel a könyvvel kapcsolatban is. Ez egy olyan élet története, amelyben rengeteg szórakozást és izgalmat éltem át.
Így ón fog kezdeni a mesét, amilyen gyorsan csak lehet, anélkül, hogy visszamennék a származásomról és a családomról szóló beszámolóba Apropó, amelyről George Putnam idézi egy látogató író megjegyzését nagybátyjának, Putnam őrnagynak, a származás kérdése nagyon érdekes. Csakhogy a jelen sokkal fontosabb, mint a múlt. Mindig úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik túl sokat foglalkoznak az ősapáik pedigréjével, olyanok, mint a krumpli, amelynek legjobb része a föld alatt van. A korai napjaimról csak annyit, hogy a következőkben a hátteret adjam. Nem hiszem, hogy rajtam kívül bárkit is érdekelnének azok a gyerekkori évek. Általában semmi érdekes nem történik egy fiatalemberrel, amíg ki nem kerül a főiskoláról. Egy fejezetnek elegendőnek kell lennie a lényeges előzmények ismertetésére. A wisconsini Beloitban születtem 1884. január 26-án hajnali két óra tájban, amikor a hőmérséklet harminc fok alatt volt. Azt mondják, hogy a szemem olyan ferde volt, hogy amikor apa először rám nézett, azt mondta: "Nahát, egy kínait nemzettem!" Ez a megjegyzés már jóval azelőtt is elterjedt a családunkban, hogy későbbi életemben Kínába mentem volna, ahol tizennyolc évig éltem. Beloit a Rock folyó partján feküdt Dél-Wisconsin egy olyan részén, amely csupa mező, erdő és rohanó patak volt. Olyan voltam, mint egy nyúl, csak akkor voltam boldog, ha ki tudtam szaladni az ajtón. A házban maradni kínszenvedés volt számomra, és azóta is az.
Bármilyen időjárás volt, napsütésben vagy esőben, szélcsendben vagy viharban, nappal vagy éjszaka, én kint voltam, hacsak a szüleim szinte szó szerint be nem zártak. Korai életem legnagyobb eseménye az volt, amikor kilencedik születésnapomra apámtól egy kis egycsövű puskát kaptam. Ezt megelőzően egyszer-kétszer már lőhettem nagyapám torkolattöltőjével, de túl sok volt nekem a negyven hüvelyk hosszú csővel való bánásmód. Ezzel a kis puskával szó szerint felrobbantottam az első vadludat. Éppen szürkületkor vadásztam egy mocsár szélén, Beloit-tól északra. Hat pompás vadlúd úszkált egy aprócska vízfolton a naplementés égbolton. Hogy becserkésszem őket, közel fél mérföldet kellett kúsznom a sárban és a vízben, többnyire hason csúszva. Végül elég közel kerültem ahhoz, hogy lőhessek. A puskám dörrenésére a három lúd halk sziszegéssel lassan összeesett, és egy bokorcsoportból kiugrott Fred Fenton, egy helyi sportember. Fred hangja messze nem volt szelíd sziszegés...
