Egy szoba kilátással

Olvasói vélemények

Az E.M. Forster „Egy szoba kilátással” című művéről írt felhasználói kritikák kiemelik, hogy egy közkedvelt klasszikus mű, amely sok olvasó számára vonzó történetmesélés, valamint a társadalmi normák és a romantikus szerelem feltárása miatt. Míg egyesek szerint a témák és a szereplők időtállóak és átélhetőek, mások az írásmóddal és a tempóval küzdenek.

⬤ Magával ragadó és átélhető karakterek, amelyek erős érzelmeket váltanak ki.
⬤ A helyszínek, különösen Firenze gyönyörű leírásai fokozzák az olvasás élményét.
⬤ A szerelemmel, a társadalmi elvárásokkal és a személyes szabadsággal kapcsolatos témák mélyreható feltárása.
⬤ Gyakran jellemzik inspirálónak, optimistának és humorosnak.
⬤ A különböző korszakokon átívelő témák időtállósága.

⬤ Néhány olvasó lassúnak találta a tempót, különösen a könyv közepén.
⬤ Az írásmód kihívást jelenthet a modern olvasók számára, akik nincsenek hozzászokva a 20. század eleji nyelvezethez.
⬤ Egyes karakterek és jelenetek egyesek számára felszínesnek vagy fárasztónak tűnhetnek; nem minden olvasó kötődött a főszereplőkhöz.
⬤ Néhány kritikus a fizikai példányokkal kapcsolatos problémákat (sérült könyvek, hiányzó tokok) észlelt.

(723 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Room with a View

Könyv tartalma:

A regény fő témái közé tartozik egy fiatal Edward-korabeli lány megerősödése, az érzéki ébredés, az intézményes vallás szerepe, a felnőtté válás és az igaz szerelem. A regényt harmadik személyben, mindentudó személyben írja, bár egyes részeket gyakran egy-egy szereplő "szemével" látunk.

Az Egy szoba kilátással Forster legromantikusabb és legoptimistább könyve. Számos jellegzetes technikáját alkalmazza, többek között a "dinamikus" és a "statikus" karakterek közötti ellentéteket. A "dinamikus" karakterek azok, akiknek eszméi és belső énje fejlődik vagy változik a cselekmény során, míg a "statikus" karakterek állandóak maradnak.

Az 1908-ban megjelent regény számos, a 20.

század eleji Edward-kori társadalom és politika körüli kérdést érint. Forster különbséget tesz a konzervatív és a radikális gondolkodásmód között, amit részben a középkori (Mr.

Beebe, Miss Bartlett, Cecil Vyse) és a reneszánsz karakterek (Lucy, Emersonék) közötti ellentétek szemléltetnek. Lucy a korszakban felnövekvő fiatal és befolyásolható nemzedéket személyesíti meg, amelynek során a női választójog erős teret nyer. Forster, saját, a társadalomhoz fűzött reményeit kinyilvánítva, úgy fejezi be a könyvet, hogy Lucy a saját útját választja - a szabad életet a férfival, akit szeret.

A regényt akár Bildungsromannak is nevezhetnénk, hiszen a főhősnő fejlődését követi. Forster 1959-től haláláig a Cambridge-i Humanisták elnöke volt, 1963-tól haláláig pedig a Brit Humanista Szövetség tanácsadó testületének tagja. Humanista nézetei állnak művei középpontjában, amelyek gyakran a személyes kapcsolatok keresését ábrázolják a korabeli társadalom korlátai ellenére.

Forster két legismertebb műve, az Egy út Indiába és a Howards End az osztálykülönbségek kibékíthetetlenségét vizsgálja. Az Egy szoba kilátással azt is megmutatja, hogy az illem és az osztály kérdései hogyan nehezítik meg az emberi kapcsolatokat.

A regény a legszélesebb körben olvasott és legkönnyebben hozzáférhető műve, amely még jóval eredeti megjelenése után is népszerű maradt. Maurice című posztumusz regénye az osztályok közötti megbékélés lehetőségét vizsgálja, mint a homoszexuális kapcsolat egyik aspektusát. A szexualitás egy másik kulcsfontosságú téma Forster műveiben.

Egyes kritikusok azt állítják, hogy írói pályafutása során általános elmozdulás figyelhető meg a heteroszexuális szerelemtől a homoszexuális szerelem felé.