Értékelés:
A Confessions of a Free Speech Lawyer a szólásszabadsággal kapcsolatos összetett kérdések lenyűgöző feltárása, különösen olyan kortárs témák összefüggésében, mint a gyűlöletbeszéd és a közelmúltban történt események, például a charlottesville-i tragédia. A szerző, Rodney Smolla, hatásosan taglalja a jogi alapelveket, miközben hangsúlyozza azok relevanciáját az aktuális társadalmi kihívások szempontjából, és ezzel elősegíti az olvasók gondolkodását és vitáját.
Előnyök:A könyv informatív, olvasmányos, és jó egyensúlyt biztosít a történelmi kontextus és a jogi elemzés között. Bátorít a fontos kérdések megvitatására, és széles közönség számára alkalmas, beleértve az aktivistákat, választott tisztviselőket és a szólásszabadságról szóló viták iránt érdeklődőket.
Hátrányok:Néhány olvasó számára kihívást jelenthet az érzelmi tartalom, és bár a könyv célja a hozzáférhetőség, a bonyolult jogi témák egyes olvasók számára még mindig nehézséget okozhatnak.
(4 olvasói vélemény alapján)
Confessions of a Free Speech Lawyer: Charlottesville and the Politics of Hate
A személyes és őszinte Egy szólásszabadság-jogász vallomásai című könyvében Rodney A. Smolla a "gyűlölet nyara" során Charlottesville-ben lezajlott erőszakos összecsapásokról nyújt bennfentes véleményt. A memoárokat, a tárgyalótermi drámát és a társadalmunkban a rasszizmus be nem gyógyult sebének vizsgálatát vegyítve rávilágít a szólásszabadság értéke és a polgári jogok védelme közötti konfliktusra.
Smolla karrierjét e viharos és feszült kérdések sűrűjében töltötte, kezdve attól kezdve, hogy vezető ügyvédként vett részt egy híres legfelsőbb bírósági döntésben, amely a virginiai keresztek égetését tiltó törvényt támadta meg, egészen addig, hogy társügyvédként vett részt egy rágalmazási perben, amelyet egy diákszövetség indított a Rolling Stone magazin ellen, mert az olyan cikket közölt, amely szerint a diákszövetség egyik beavatási rituáléja csoportos nemi erőszakot tartalmazott. Smolla egyetemi vezetőként is aktívan tevékenykedett: három jogi kar dékánja és egynek az elnöke volt, és az amerikai egyetemen a gyűlöletbeszéd és a szexuális erőszak ellen emelt szót.
Jóval azelőtt, hogy a tiki fáklyák vészjósló árnyékot vetettek volna az egész országra, Charlottesville városa megpróbálta áthelyezni az Unite the Right gyűlést; a Smollát keresték meg, hogy képviselje az alt-right csoportokat. Bár visszautasította, elgondolkodott azon, hogy vajon mit eredményezett a korábbi érdekérvényesítő tevékenysége. Mivel nyugtalanítóan cinkosnak érezte magát, csatlakozott a Charlottesville-i munkacsoporthoz, és rájött, hogy az ott történt eseményeknek messze túlmutató jelentése és visszhangja van egy egyedi időn és helyen. Vajon miért teremtett az egyik alapjogunk olyan országot, ahol ilyen tragikus összecsapások túl gyakran fordulnak elő?