Értékelés:
Arnhild Lauveng „Visszaút a skizofréniából” című könyve mélyen személyes és mélyreható beszámolót nyújt a skizofréniával kapcsolatos tapasztalatairól, reményt és megértést nyújtva a mentális betegségben szenvedő olvasóknak. Hangsúlyozza az empátia és az emberséges bánásmód fontosságát az ilyen betegségben szenvedők számára, miközben rávilágít a gyógyulás lehetőségére.
Előnyök:⬤ Értékes betekintést nyújt a skizofrénia megtapasztalásába, mind személyes, mind szakmai szempontból.
⬤ Reményt és bátorítást nyújt a gyógyuláshoz, megkérdőjelezve azt a felfogást, hogy a skizofrénia gyógyíthatatlan állapot.
⬤ Megközelíthető stílusban íródott, így a széles közönség számára is hozzáférhető.
⬤ Sok olvasó meghatónak és inspirálónak találta, kiemelve a szerző bátorságát és bölcsességét.
⬤ Hasznos forrás a skizofréniában szenvedők családtagjai és barátai számára, amely segít megérteni a betegség összetettségét.
⬤ Néhány kritika a fordítás nyelvtanát és stílusát kifogásolja, kisebb hibákat említve.
⬤ Úgy tűnik, hiányoznak a konkrét részletek vagy a gyógyulásra vonatkozó konkrét tanácsok, ami egyes olvasókban többre vágynak.
⬤ Egyes leírások és metaforák nem feltétlenül járulnak hozzá hatékonyan az olvasó megértéséhez.
⬤ Néhány olvasó úgy vélekedett, hogy az elbeszélés helyenként hiányosnak vagy homályosnak tűnik.
(23 olvasói vélemény alapján)
A Road Back from Schizophrenia: A Memoir
Erőteljes memoár a szenvedőknek, családtagjaiknak és a róluk gondoskodó szakembereknek.
Arnhild Lauveng tíz éven át szenvedett skizofréniásként, hónapokig, sőt egy-egy évig is kórházban volt. Az Egy út vissza a skizofréniából rendkívüli betekintést nyújt egy skizofrén logikájába (és életébe). Lauveng rávilágít identitásvesztésére, a kívülről irányítottnak érzett állapotára, valamint a hallott hangokhoz és az olykor rémisztő hallucinációkhoz való viszonyára. A meggondolatlan egészségügyi szakemberek által okozott megalázó pillanatok fájdalmas visszaemlékezéseit Lauveng saját megértésével állítja szembe, hogy az ilyen betegek kifelé irracionálisak és gyakran erőszakosak. Szürreális világot fest - olykor tele rémülettel, olykor szépséggel -, amelyben "a kapitány" pálcával uralkodik rajta, és az iskola folyosói tele vannak farkasokkal.
Amikor diagnosztizálták nála a mentális betegséget, hangsúlyozták, hogy ez egy veleszületett betegség, és hogy élete végéig együtt kell élnie vele. Ma azonban már "egykori skizofrénnek" nevezi magát, abbahagyta a betegség elleni gyógyszeres kezelést, és jelenleg klinikai pszichológusként dolgozik. Lauveng, bár néha kritikusan viszonyul a mentális egészségügyi ellátáshoz, végül az egészséghez való lassú visszatérését annak az elkötelezett orvosi személyzetnek tulajdonítja, akik időt szántak arra, hogy beszélgessenek vele, és akik úgy tekintettek rá, mint egy olyan személyre, akit egyszerűen csak betegséggel diagnosztizáltak - nem pedig a megtestesült betegségre.