Universal Citizenship: Latina/O Studies at the Limits of Identity
Az utóbbi időben számos kritikus megkérdőjelezte az egyetemes állampolgárság eszméjét, rámutatva a faji, osztálybeli és nemi alapú kizárásokra, amelyeken az egyetemesség fogalma nyugszik. R.
Andr s Guzm n azonban ahelyett, hogy elvetné az egyetemes állampolgárság eszméjét, ezekre a kritikákra építve megerősíti azt, különösen a latin/amerikai és etnikai tanulmányok területén. Túl azon, hogy az állampolgárságot a nemzetállam általi elismerés és befogadás eredményének tekinti - a jogok jogának megszerzéséért folytatott tárgyaláson -, azt állítja, hogy amennyiben az egyetemes állampolgárság a politikai életbe való erőszakos belépést vonja maga után az utóbbi alapvető kizárásaiból, az a legalitás és illegalitás határain keresztül, egy olyan folyamat révén jön létre, amely meghaladja az identitárius megragadást. Guzm n a lacani pszichoanalízisre és Alain Badiou filozófus "generikus politika" fogalmára támaszkodva különböző irodalmi, kulturális és jogi szövegek közeli elemzésével fejti ki érvelését, amelyek a politikai hovatartozás határairól szóló vitákat helyezik előtérbe.
Ezek közé tartozik a francia forradalom, az arizonai H. B.
2281-re adott válaszok, a 2006-os bevándorlók jogaiért folytatott tüntetések az Egyesült Államokban, Oscar "Zeta" Acosta írásai, Frantz Fanon beszámolója az algériai gyarmatellenes harcról és még sok más mű. Guzm n minden esetben nyomon követi a "polgár" mint kollektív szubjektum megjelenését, amelyet bárki alkot, aki radikálisan át akarja alakítani annak a helynek a szervezeti koordinátáit, ahol él.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)