Egyiptom: Forradalom, sikertelen átmenet és ellenforradalom

Eredeti címe:

Egypt: Revolution, Failed Transition and Counter-Revolution

Könyv tartalma:

Azmi Bishara korszakalkotó tanulmánya a 2011-es egyiptomi forradalomról aprólékos részletességgel mutatja be a nagy jelentőségű felkelésekhez vezető utat, valamint az azt követő átmenetet és puccsot. A könyv kritikusan vizsgálja a forradalom hátterét képező társadalmi és gazdasági körülményeket, valamint az önkényuralomból a demokráciába való átmenet által támasztott összetett kihívásokat.

Az első rész - "A júliusi puccstól a januári forradalomig" - az úgynevezett "1952-es forradalomig" vagy "1952-es puccsig" nyúlik vissza, és egészen 2011-ig követi nyomon az eseményeket, amikor Hoszni Mubarak hetekig tartó tiltakozás után lemondott az egyiptomi elnöki tisztségről. Kiemeli az elnökség és a hadsereg közötti kapcsolatot, hogy megmutassa, hogy a közhiedelemmel ellentétben az elnökség fokozatosan megerősödött más intézmények, különösen a hadsereg rovására, és Mubarak alatt érte el csúcspontját. A második rész "A forradalomtól az államcsínyig" a kritikus szakaszokat tárgyalja, amikor a katonai junta a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsaként (SCAF) átvette Egyiptom kormányzását, és Morszi megválasztásától egészen az elnöksége megdöntésére irányuló puccsig. Azmi Bishara a demokratikus átmenet elméletének perspektíváját felhasználva magyarázza el a demokratikus átmenet kudarcát, és azt, hogy ez hogyan hatott az arab forradalmakra azóta is.

A forradalmak idején írt könyv a közvetlenség és a sürgősség érzetét kelti, mivel Bishara széleskörű értékeléseket készít, és számos előrejelzését a későbbi években is megerősítette. A könyv híres az elsődleges forrásanyagok - köztük interjúk, statisztikák és közvélemény-kutatások - felhasználásáról, így megőrizve a forradalom emlékét, és mindmáig az egyik legátfogóbb szakkönyv a témában.