Egység az egyházban, avagy a katolicizmus alapelvei

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Unity in the Church or the Principle of Catholicism

Könyv tartalma:

Johann Adam M hler huszonkilenc éves volt és a t bingeni katolikus szeminárium előadója, amikor 1825-ben megírta a Die Einheit in der Kirche ( Egység az egyházban ) című művét. Két német kiadása és francia fordításai a huszadik századig hatással voltak a katolikus szerzőkre, és a könyv a XIX. század eleji katolikus ébredés fontos példája maradt.

Az Egység az egyházban című művében M hler a katolikus egyház romantikus szemléletét képviseli azzal, hogy azt az életadó Szentlélek szerves fejlődéseként írja le. Ez volt - hangsúlyozta - a legkorábbi keresztény írók tanítása, akiket a könyvben hosszasan tárgyal és idéz. Bár M hler elsősorban a katolikus hit apologétájaként írt a protestantizmussal szemben, művét a protestáns források gondos tanulmányozása, a protestáns gondolkodás és gondolkodók iránti tisztelet, valamint békítő hangvétel jellemzi.

Ebben a könyvben az egyházatyák műveinek felhasználásával bizonyítja kortárs protestáns ellenfeleinek, hogy a Szentírás az egyházon belül keletkezett, és hogy a legkorábbi eretnekségek akkor alakultak ki, amikor az egyének elszakadtak a hagyománytól, amelynek életforrása a Lélek. A Lélek a hagyományon keresztül működik, mint az egyház misztikus és szellemi egységének forrása, egy olyan egységé, amely lehetővé tette a sokféleséget, de amely idővel püspökök alatt formálódott. M hler szerint az egyház egységének elvének addig kell folytatódnia, amíg el nem éri a legteljesebb formáját; így a püspöki kar és az összes hívő egységének egy egyházban és egy püspökben kell megmutatkoznia. Egyetlen püspök, a prímás, az egész egyház élő egységének központja.

Ez a fordítás a katolicizmus fejlődése iránt a modern világban, valamint általában a katolikus-protestáns párbeszéd és az ökumenizmus iránt érdeklődő egyéneknek szól. Fontos mű a katolikus történetírással, a Szentírás és a hagyomány kapcsolatával, az egyház és az állam kérdéseivel és a katolikus liberalizmussal foglalkozó történészek és teológusok számára is.