Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
One Day at a Time
Mindannyian életünk különböző szakaszaiban tapasztaljuk meg egy hozzánk közel álló személy halálát, és mindannyiunknak meg kell találnunk az utat a gyász fájdalmán keresztül. Megkérdőjelezzük, hogy valaha is meg fogunk-e birkózni a veszteségünk terhével. A nyomasztó szomorúság és fáradtság érzései a harag, a szorongás és a keserűség érzéseivel együtt merülnek fel, miközben a gyász útját járjuk. A mai társadalomban kevés időt szánnak a gyászra.
Ez a könyv nem kíván végleges útmutató lenni, hiszen mindannyian egyediek vagyunk, de hasznos támasz lehet a veszteséghez való alkalmazkodás útján. Úgy tervezték, hogy a gyász zavaros időszakaiban kéznél legyen, és segítsen megérteni a gyász normális folyamatait. A könyv pszichológusként, Cruse gyásztanácsadóként és özvegyként szerzett ismereteimen és tapasztalataimon alapul.
A könyv 365 rövid napi szakaszból áll, minden oldal alján lábjegyzetben egy-egy gondolattal, amelyre összpontosítani lehet. célja, hogy naponta elgondolkodtasson azokról a gondolatokról és érzésekről, amelyeket a gyász utáni első évben tapasztalhat. Használja segítő kézként, együtt érző hangként, amelyet minden nap elolvashat, vagy amikor úgy érzi, hogy támogatásra van szüksége. A cél az, hogy segítsen feldolgozni és megérteni azt, amit esetleg átél, miközben alkalmazkodik a gyász okozta változásokhoz az életében.
A gyász útja során utalások vannak a félelem érzéseire azzal kapcsolatban, hogy hogyan élje az életét a megváltozott érzelmi környezetben. A gyászoló személynek alkalmazkodnia kell és változtatnia kell életének alapvető szintjén. Természetes, hogy sokféle érzelmet él át, akár apa, anya, testvér, testvér, gyermek, közeli barát, partner, férj, feleség vagy nagyszülő halálát élte át. A házasság vagy a párkapcsolat halálával kapcsolatban is lehetnek gyászos érzések.
Mindannyian életünk különböző szakaszaiban éljük át a gyász élményét, és a gyász útvesztőjében kell utat találnunk. Vannak pillanatok, amikor azon tűnődünk, hogyan tudjuk ezt a terhet viselni, de mégis megtesszük. Az érzések tovább bonyolódhatnak, ha az elhunyt személy valamilyen módon fájdalmat okozott nekünk. A harag érzései nyomasztóak lehetnek, és a felbukkanó emlékek nyomorúságra adhatnak okot. A gyógyulást segíti, ha az érzéseinket és az emlékeinket olyan ütemben tudjuk feldolgozni, amivel megbirkózunk. A gyász egy olyan utazás, amelyen egy bizonyos ponton mindannyian megtaláljuk magunkat.
