Éhség Isten után (újratervezve): Isten utáni vágyakozás böjtölés és imádság által

Olvasói vélemények

John Piper böjtről szóló könyvének kritikái túlnyomórészt pozitívak, kiemelve annak mélyreható hatását az olvasóknak a lelki gyakorlat megértésére. Sokan értékelik a gyakorlati meglátásokat és a bibliai alapokat, amelyeket Piper kínál, így a könyv értékes forrás mind a böjtöléssel újonnan ismerkedők, mind a tapasztalt gyakorlók számára. Annak ellenére, hogy egyesek megjegyzik Piper kálvinista szemléletét, az olvasók úgy érzik, hogy a könyv a keresztények széles köre számára alkalmazható.

⬤ Mély megértést nyújt a böjtről és annak lelki jelentőségéről.
⬤ Gyakorlatias és hozzáférhető, még azok számára is, akik nem ismerik Piper teológiai hátterét.
⬤ Motiválja az olvasókat, hogy mélyebben foglalkozzanak hitükkel és imaéletükkel.
⬤ Bátorító és inspiráló, segít az olvasóknak felismerni a böjt fontosságát az Istennel való kapcsolatukban.
⬤ Jól megírt és informatív, a teológiai mélység és a gyakorlati alkalmazás keverékével.

⬤ Néhányan úgy találják, hogy Piper írása időnként kissé „szószátyár”.
⬤ Azok az olvasók, akik nem értenek egyet Piper kálvinista nézeteivel, talán bizonytalankodnak, de gyakran megnyugtatja őket a könyv gyakorlatiassága.
⬤ Néhány kritika megemlítette, hogy a könyv feldolgozása kihívást jelenthet azok számára, akik a figyelemelterelés miatt nehezen tudnak koncentrálni.

(59 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Hunger for God (Redesign): Desiring God Through Fasting and Prayer

Könyv tartalma:

„Arra bátorítunk, hogy olvassátok el ezt a könyvet, nagy dolgokat kérve Istentől.” -- David Platt és Francis Chan, bestseller szerzők.

Étvágyunk diktálja életünk irányát -- legyen az gyomrunk sóvárgása, a birtoklás vagy a hatalom iránti szenvedélyes vágy, vagy lelkünk vágyakozása Isten után. De a keresztény ember számára az Istenen kívül bármi másra való éhség ősellenség lehet, míg az Istenre - és csakis rá - való éhségünk az egyetlen, ami győzelmet hozhat.

Megvan benned ez az éhség Őrá? Ahogy John Piper fogalmaz: „Ha nem érzünk erős vágyat Isten dicsőségének megnyilvánulása után, az nem azért van, mert mélyen megittad és megelégedtél. Hanem azért, mert olyan sokáig falatoztunk a világ asztalánál. A lelkünk tele van tömve apróságokkal, és nincs hely a nagy dolgoknak.” Ha tele vagyunk azzal, amit a világ kínál, akkor talán a böjt kifejezheti, sőt növelheti lelkünk Isten iránti étvágyát.

Az önmegtagadás és az önsanyargatás veszélyei között van ez a kellemes fájdalommal járó út, amit böjtnek hívnak. Ezt az utat hívja bejárni John Piper ebben a könyvben. Mert ha Isten a szíved legfőbb éhsége, akkor Ő lesz a legfőbb mindenben. És amikor a legjobban megelégedsz benne, Ő lesz a legdicsőbb benned.