Értékelés:
Elizabeth Geoghegan „eightball” című novelláskötetét nagyszerű írásmódja, valamint a vágy és a gyász mélyreható feltárása miatt dicsérik, és az olvasóknak élénk utazást kínál a különböző kultúrákon és összetett karaktereken keresztül. Míg sok kritika dicséri a költői prózát és az érzelmi mélységet, néhányan megjegyzik a könyv egyenetlenségeit és kihívást jelentő témáit.
Előnyök:Gyönyörűen kidolgozott mondatok, élénk képi világ, felidéző környezet, mély érzelmi rezonancia, a vágy és a veszteség átélhető témái, erős jellemfejlődés és a személyközi kapcsolatok magával ragadó feltárása. Sok recenzens szerint az írásmód éles, intuitív, és képes az olvasót a történetekbe vonzani.
Hátrányok:Néhány történetet egyenetlen minőségűnek ítéltek, néhányat túl hosszúra nyúltak. Említést tettek az esetlegesen intenzív témákról is, amelyek miatt a kötet kevésbé alkalmas a fiatalabb olvasók számára. Néhány olvasó úgy érezte, hogy bár az írás erős, az érzelmi súlyosság időnként nyomasztó lehet.
(18 olvasói vélemény alapján)
Eightball keményen lecsap.
Ez a nyolc történet a veszteség tartós érzése által táplált utazáson vesz részt az intimitás felrobbantott törésvonalain keresztül, városokon és kontinenseken átívelve. Akár az olasz Venetóban stoppolunk, akár egy koromsötét balinéz rizsföldön túrázunk, akár egy zsúfolt seattle-i bárban állunk sorba italért, Geoghegan olyan világba sodorja szereplőit, amely a vágy rejtélyes terepére tart igényt.
A sötéten komikus, olykor erőszakos történetek e gyűjteményét a névadó „Nyolc golyó” horgonyozza le, egy felnőtté váló novella egy testvérpárról, akiket a vakmerőség és az önpusztítás tehetetlensége vezérel. Elizabeth Geoghegan, a néhai Lucia Berlin prot gája, lírai, helymeghatározó prózát ír, melyet éles realizmus és fanyar szellemesség fűszerez.