Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Midnight Moon: The Light By Which My Spirit Is Born
"Elhagytál. Nincsenek szavak. Semmi magyarázat. Elhagytál. Nem fordítva. Eltűntél a naplementében, anélkül, hogy visszanéztél volna." Whitley Dawn nem tudta elhinni, hogy ő volt az, aki megmentette őt. Lehetett volna még rosszabb ez az éjszaka? "A szavaiddal már nem tudsz többé lenyűgözni. Nem jelentenek semmit" - nézett Whitley a férfi szemébe. Mégis mit gondolt? Nem tudta elhinni, hogy ezt mondta Colt Sampsonnak.
Ráadásul még csak nem is dadogott a szavakkal. Úgy pufogtatta ki őket, hogy nem gondolt arra, mi lesz a következménye. Micsoda boszorkány. Látni akarta, ahogy azok a szemek felragyognak, mint a hold éjfélkor. Fényesen ragyogni a vágytól. Colt közelebb lépett hozzá. Nem gondolkodott a következő lépésén. Közelebb hajolt, és azt suttogta: - Ígérem, a szavaim nemcsak lenyűgöznek, de a térdeid is elgyengülnek a vágytól. Könyörögni fogsz, hogy elvegyelek, Whitley Dawn".
"Soha, nem bízom benned. Egyszer már elkövettem a hibát. Nem fog még egyszer megtörténni" - szorította össze a fogait Whitley. Mégis kinek képzelte magát? Fiatalabb korában őt is becsapták már. Mostanra érett meg. Felelősséget vállalt a farmon.
Colt elvigyorodott. "Soha ne mondd, hogy soha. Visszatértem, Whitley, és nincs semmi, amit mondhatsz vagy tehetsz, ami ezen a tényen változtatna." A lányt váratlanul érve Colt keményen szájon csókolta. "Csak egy kis apróság, hogy emlékezz rám, és hogy égjen az otthoni tűz.".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)