Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Ecclesiology in the New Testament
A legkorábbi keresztények közösségben gondolkodtak magukról. Nem egyszerűen egyéni elkötelezettséget vállaltak Jézus, mint Isten messiása iránt; Isten birodalmának betörése által formált közösségként alkották magukat.
Ezt valószínűleg magától Jézustól tanulták meg. Amikor összehívta követőinek belső körét, és tizenkettőre számozta őket, jelezte, hogy a szolgálata egy Izraelen belüli reformmozgalom jellegét hordozza. Az igehirdetés, a gyógyítás, az ördögűzés és a prófétai jelcselekvések munkája során Jézus a követőit olyanná formálta, amivé végül az egyház vált.
Azzal, hogy szolgálatában átlépte a korabeli vallási és társadalmi határokat, elültette az egyház későbbi, nem zsidók befogadásának magvait. Ez a könyv összehasonlító szempontból vizsgálja az egyházról szóló újszövetségi szövegeket.
Vagyis a különböző szerzők különböző metaforákat alkalmaznak a közösségükre - család, gyülekezet, nemzet, papság stb. -, hogy különböző állításokat fogalmazzanak meg arról, hogyan kellene együtt élniük, és hogyan kellene élniük a felebarátaik között.
Az önmagukról mint egyházról szóló leírásaikban a keresztények hallgatólagosan és kifejezetten leírják a teológiájukat, de a római birodalmat, a jeruzsálemi templomot, a zsinagógát, a népszerű filozófiai köröket és az első századi házi rendet is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)