El drama litrgico: Estudio comparativo entre el Misal Romano revisado por San Po V y el Novus Ordo Miss de Paulo VI

Olvasói vélemények

A könyv nagy visszhangot váltott ki a katolikus egyház II. vatikáni zsinat utáni liturgikus változásainak megismerése miatt. Míg sok kritikus informatívnak és a katolikusok számára nélkülözhetetlen olvasmánynak tartja, néhányan megjegyzik, hogy bizonyos összehasonlítások követése kihívást jelenthet.

A könyv hatékonyan rávilágít a liturgikus reform utáni változásokra, világos képet ad a hagyományos és a Novus Ordo mise viszonyáról, és a katolikusok számára alapvető olvasmánynak számít. Sok recenzens fontosnak és érdekesnek tartja.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy bizonyos összehasonlítások a szövegben nehezen követhetőek, és vannak olyan vélemények, amelyek szerint bizonyos összefüggésekben nem mutatták be hatékonyan.

(6 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ez a könyv megmagyarázza azt a figyelemre méltó átalakulást, amelyen a katolikus liturgia az 1969-es reformáció óta átment, és amely hajlamos arra, hogy a protestáns ünneplésre hasonlítson.

Ennek bemutatására a szerző egy egyszerű módszert alkalmazott: az V. Pó által revideált római rítus (amelyet a XXIII. János ún. misekönyvében jelentős változtatások nélkül a 20. századig fenntartott) és a VI. Pál által 1969-ben bevezetett Novus Ordo misekönyv (1969) „soronkénti” összehasonlítását.

Az összehasonlítás árulkodó. A hagyományos rítussal ellentétben a VI. pál által bevezetett Új rendi mise VI:

- Egyenrangúvá tette Krisztus jelenlétét az Igében és népében, a szentségi jelenléttel, érintve Krisztus valóságos jelenlétének dogmáját az Eucharisztiában.

- A mise szerkezetében a gravitációs középpont többé nem az áldozatban, hanem az emlékezetes lakomában van.

- Ez hajlamos elmosni a pap és a hívek közötti lényegi különbséget, a papot a liturgikus gyülekezet egyszerű elnökévé degradálva.

- A hálaadás és a dicsőítés célja szinte kizárólagos, és igyekszik kiiktatni az engesztelés és az áldozás céljait.

Röviden, az olvasó ebben a műben meg fogja érteni a liturgikus reformáció súlyos következményeit, és egyúttal a lex orandi és a lex credendi („az imádság törvénye megalapozza a hit törvényét”) közötti elválaszthatatlan kapcsolatot.