Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 18 olvasói szavazat alapján történt.
Judith Shklar, a 20. századi politikai filozófia egyik leglenyűgözőbb gondolkodója ebben a könyvében gondolkodásának egyik központi gondolatát, a „félelem liberalizmusát” fejti ki.
Érvelése egy negáción alapul: nem a jobbik jó, hanem a kisebbik rossz liberalizmusát javasolja. A szerző szerint a jót nem lehet elérni, és ezt a történelem is bizonyítja: számos olyan eset van, amikor a népek visszaéléseket és igazságtalanságot szenvednek el kormányaik részéről. Ez félelmet kelt az emberekben, és ebből a félelemélményből, amely általánosan osztott tapasztalat, születik meg az ő elképzelése a nem-utópikus liberalizmusról.
Ebben a világos és erőteljes művében Shklar amellett érvel, hogy mivel mindig lesznek kiszolgáltatott helyzetek, az államnak elegendő garanciát kell nyújtania ahhoz, hogy a potenciális áldozatok megvédhessék magukat a hatalommal való visszaélésekkel szemben, és ily módon minimalizálja az elkerülhetetlen (fizikai vagy erkölcsi) károkat, amelyek érhetik őket. /// Ez a könyv Judith Shklar félelemliberalizmusának újszerű értelmezését mutatja be.
Shklars művét általában fontos hatásnak tekintik azok, akik szkeptikusan közelítik meg a politikai gondolkodást, és elsősorban a nagy gonoszok elkerülése foglalkoztatja őket. Valójában, ahogy ez a könyv is mutatja, érett munkásságát nem a szkepticizmusa, hanem az erkölcsi konfliktus és a szabadság értékmonista megközelítése alakítja leginkább, ami radikális eltérést jelent korai munkásságának értékpluralizmusától (és szkepticizmusától).
A könyv emellett világos érvelést is bemutat az értékpluralizmus védelmében a politikai elméletben, amely Shklars saját korai munkáira épül, de túlmutat azokon.