El Mar Caribe: The American Mediterranean

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

A Karib-tenger kulcsfontosságú hajózási útvonalakat biztosított a Nagy- és Kis-Antillák és az amerikai kontinens civilizációi között. Alexander von Humboldt az Újvilág Földközi-tengereként emlegette. A régiót felfedező európaiak számára is ez volt az első belépési pont. Kolumbusz 1492. október 12-én a Bahamákon partra szállva Spanyolország számára igényt tartott ezekre a területekre. A karibi szigetvilág a spanyol hatalom epicentrumává vált. De ez volt a himlő és más betegségek kiindulópontja is, amelyek megtizedelték az őslakos közösségeket a szigeteken, és előidézték azt a mítoszt, hogy az európaiak érkezését nem élték túl az őslakos kultúrák.

Az e szimpózium kötetében bemutatott előadások új utakat nyitnak a Karib-tenger partján élő közösségek közötti eszmei és anyagi forgalom megértéséhez az európaiak érkezése előtt, és utalnak az európaiak maradandó örökségére.

Erin Stone, William Keegan és Lawrence Waldron régészeti bizonyítékokra, gyarmati dokumentumokra és más forrásokra támaszkodva hívja fel a figyelmet az eddig még nem kutatott régiókra és a közösségek közötti kapcsolatokra. Reniel Rodriguez Ramos és Thomas A. Wake a társadalmak közötti kapcsolatokat tárja fel, szorosan figyelembe véve a tárgyak kereskedelmét mint a kölcsönhatás eszközét.

A régészet jövőjét tekintve Emma Slayton és Heather McKillop egyaránt értékeli a technológia régészeti alkalmazhatóságát a vízi utak mentén történő csere és szállítás tekintetében. Alexander Geurds és Rosemary Joyce a karibi régészet elméleti megközelítéseit vizsgálja, és a jövőbeni kutatásokat szorgalmazza a karibi világ felfogásának újragondolására.

A kötetet Victoria I. Lyall, a Denveri Művészeti Múzeum Frederick és Jan Mayer, az ókori Amerika művészetének kurátora szerkesztette.

Az egyes esszék összefoglalói

Erin Stone rekonstruálja a Nagy- és Kis-Antillák kapcsolatát a kapcsolatfelvétel előtt és közvetlenül utána, az őslakosok rabszolgaságának spanyol indoklásával kapcsolatban.

William Keegan új perspektívát nyújt a Bahama-szigetvilág lucayai társadalmáról, egy olyan egyedülálló kulturális kifejezésmódról, amelyet a karibi régészet eddig nagyrészt elhanyagolt.

Reniel Rodriguez Ramos a Karib-térség társadalmai közötti összetett kapcsolatokat vizsgálja, a hétköznapi tárgyakat a kölcsönhatás eszközeként használva.

Lawrence Waldron a két évezred választja el egymástól a szaladoidok és a taínók egyes regionális hagyományainak és motívumainak kulturális fennmaradásának és hosszú életűségének motivációit vizsgálja.

Thomas A. Wake áttekinti a Costa Rica és Panama csendes-óceáni partvidéke, valamint a mexikói Yucatán-félsziget távoli részei közötti kereskedelem és csere régészeti bizonyítékait.