Bár a függőségi elmélet nagyon hatékonyan magyarázza és elemzi az 1970-es évek végének latin-amerikai valóságát, nem mutatja be teljes mértékben a régió jelenlegi jellemzőit. A latin-amerikai országok túlnyomó többségének van mozgástere a külkapcsolataiban, akár közvetlenül más államokkal, akár nem állami szereplőkkel.
A probléma abban rejlik, hogy ezt a mozgásteret a döntéshozók nem használják ki hatékonyan, ami nagyban különbözik az aszimmetrikus struktúra visszafordíthatatlanságától. Bár a politikai realizmus, a neorealizmus és a komplex interdependencia olyan elméletek, amelyeket egy másik valóságra posztuláltak, mégis jellemeznek néhány fontos kérdést, amelyeket figyelembe kell venni a latin-amerikai külpolitika elemzése során.
Ezért felmerül az az aggodalom, hogy fenntartható magyarázatokat találjunk a jelenleg különösen Latin-Amerikával és általában a nemzetközi rendszerrel szemben álló igényekre és kihívásokra. "
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)