El Paso

Olvasói vélemények

Winston Groom „El Paso” című regénye történelmi tényeket és fikciót vegyít a mexikói forradalom hátterében, és Arthur Shaughnessy és apja útját követi végig a különböző kihívásokon keresztül. A történetben a kaland, a történelem és a karakterek közötti kapcsolatok témái egyaránt megjelennek, mind a fiktív, mind a történelmi témák.

Sok olvasó dicsérte a lebilincselő történetvezetést és a karakterek fejlődését. A könyv jól megírt, és bevonja az olvasót a történelmi kontextusba, így egy különleges kor és hely érdekes felfedezése. A valós történelmi személyek és események összefonódása mélyebbé teszi az elbeszélést. Az olvasók a cselekmény gyors tempóját és feszültséggel teli jellegét is élvezték.

A kritikusok megjegyezték, hogy a könyv olyan problémákkal küzd, mint a történelmi pontatlanságok és az egydimenziós karakterábrázolás, különösen a mexikói szereplők esetében. Néhányan unalmasnak vagy túlságosan leegyszerűsítőnek találták a prózát, ami aláássa az epikus történetben rejlő lehetőségeket. Panaszkodtak a lassú kezdésre és néhány szerkesztői mulasztásra is, amelyek miatt az olvasó nem értette, hogy mi a helyzet a cselekmény egyes pontjaival.

(154 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A mexikói forradalom és a huszadik század eleji kegyetlen határháborúk régóta foglalkoztatják Winston Groomot, aki a hősiesség, az igazságtalanság és a szerelem e terjedelmes történetében a történelem egy elfeledett korszakát eleveníti fel.

El Paso a legendás Pancho Villát állítja szembe egy izgalmakat kereső, csak ezredesként ismert vasútmágnással, akinek elhalványuló vagyonát egy kolosszális farm köti le a mexikói Chihuahuában. Amikor azonban Villa elrabolja az ezredes unokáit, és a Sierra Madre vidékére szökik, az öregedő New England-i patriarcha és fia El Pasóba indul, abban a reményben, hogy találnak egy csapat cowboyt, akik elég bátrak ahhoz, hogy levadásszák a Generalissimót.

A lövöldözésekkel, merész szökésekkel és egy felejthetetlen bikaviadallal teli El Paso kitörölhetetlen portréja az amerikai Délnyugatnak a határvidék végnapjaiban, amely „biztosan szórakoztat” (Jackson Clarion-Ledger).