Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Ez a monográfia a legfontosabb spanyol epikus költemény, a Cantar de mio Cid formulanyelvének átfogó tanulmányozására vállalkozik. A szerző mindenekelőtt az oralitás és a formulák közötti kapcsolatot elemzi, valamint az e tény által előidézett problémákat, amelyeket ez a kapcsolat generál. Ezután áttekintjük a formula és a formulaszerű kifejezés számos javasolt definícióját, hangsúlyozva azokat a javításokat, amelyeket mindegyikük igyekszik elérni. Hasonlóképpen, a könyv elméletileg tárgyalja e sorozatok variációjának és rögzülésének fogalmát, valamint a képletek típusait, funkciójukat, hatásaikat, az első félmondat és a második félmondat kifejezései közötti lehetséges különbséget, valamint a mennyiségi adatokat. Mindez a formularendszer működését segíti elő, amely három szinten hat: a kompozíció, a szövegkonstitúció és a recepció szintjén. A monográfia második része a formulák és a formulaszerű kifejezések repertóriumát tartalmazza, amely feladatra eddig még nem vállalkoztak teljes egészében.
Ez a könyv a Cantar de mio Cid formuláinak legalaposabb tanulmánya, mivel a formularendszer elméletét kínálja, és közelről vizsgálja a névtelen kasztíliai költő modus componendi-jét. Ennek eredményeképpen ez a monográfia elengedhetetlen e költemény jobb megértéséhez, és azért is hasznos, mert a Cid viszonyul a többi epikus kompozícióhoz és középkori szöveghez, amelyek ezt a technikát alkalmazzák.
A rögzített és változó kifejezések használata, az ismétlés egyik módja, nagyon gyakori a középkori költői műfajokban. Közülük kétségtelenül az eposz az, amelyik a legtöbbet használja ezeket a szekvenciákat, és ezek alapján komponálják a műveket, sajátos esztétikát adva nekik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)