Narrative Structure and Philosophical Debates in Tristram Shandy and Jacques Le Fataliste
Ellentétben azzal, amit egy filozófiai regénytől elvárnánk, Sterne és Diderot nem erőlteti rá saját nézeteit az olvasóra. A szerző hangja csak egy a sok közül.
Margaux Whiskin érvelése a bahtyini dialógusra épül, amelyet az egymásra ható hangok és nézetek jelenléteként határozhatunk meg. A Tristram Shandyben és a Jacques le fataliste-ban a dialogizmus a narratív szerkezeten keresztül valósul meg, amely lehetővé teszi a filozófiai vitákban az egymásnak ellentmondó diskurzusok szembesítését, és párbeszédet tesz lehetővé, ahelyett, hogy a szerzői hangot a szövegben egyedüli érvényes diskurzusként állítaná be. Ezen ellentmondások révén a filozófiai tartalom más formát ölt, a szisztematikus diskurzus elutasításának formáját.
Sterne és Diderot nem kínál megoldást a regényeikben megvitatott különböző kérdésekre. Olyan filozófiai megközelítést kínálnak azonban, amelyben az egymásnak ellentmondó eszmék szembesítése dinamikát teremt az igazság kereséséhez.
Azzal, hogy Sterne és Diderot párbeszédet folytat, és folyamatosan kérdéseket tesz fel, amelyekre nincs egyetlen helyes válasz, átirányítja az olvasó figyelmét, és arra hívja fel, hogy az igazságot ne egy elérendő célként vagy lezárt következtetésként fogadja fel, hanem úgy, mint ami magában a keresésben, a folyamatos párbeszédekben és vitákban van jelen. Margaux Whiskin a Warwicki Egyetem Francia Tanszékének oktatója.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)