Élet a korai Qadzsar sahok udvarában

Olvasói vélemények

Az „Élet a korai kazár sahok udvarában” című könyv, amelyet Manoutchehr M. Eskandari-Qajar fordított, Soltan Ahmad Mirza részletes visszaemlékezéseit mutatja be, és értékes betekintést nyújt a kazár korszakba, különösen a háremélet és a társadalom felépítése tekintetében. A mű kiemelkedik történelmi jelentőségével, valamint a fordítást kísérő aprólékos kutatással és jegyzetekkel. Bár a kötet az alkalmi olvasóknak és a tudósoknak egyaránt szól, a nevek és események bonyolultsága egyesek számára kihívást jelenthet. Összességében fontos hozzájárulásnak tekinthető a kazár tanulmányokhoz.

⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a kazár udvari életbe, beleértve a női szerepek és a társadalmi struktúrák részletes megfigyelését.
⬤ Ékesszóló és átlátható fordítás, a fordító elfogultságától mentesen.
⬤ Gazdag jegyzetekkel, illusztrációkkal és kontextuális információkkal, amelyek fokozzák az olvasás élményét.
⬤ Értékes forrás a történészek és a kazár történelem iránt érdeklődő általános olvasók számára.
⬤ Többrétegű, tudományos és alkalmi olvasásra egyaránt alkalmas szöveget nyújt.

⬤ A kiterjedt történelmi hivatkozások és a nevek sokasága a hozzá nem szokott olvasók számára megterhelő lehet.
⬤ A könyv az iráni történelem iránti mély érdeklődést igényel ahhoz, hogy igazolja az árát, ami nem biztos, hogy mindenki számára vonzó.
⬤ Némi kritika éri a Qajar-korszak különböző kulturális nézőpontok általi eltérő értelmezését, ami félreértésekhez vezethet.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Life at the Court of the Early Qajar Shahs

Könyv tartalma:

Az Élet a korai kazár sahok udvarában című, első alkalommal angolra fordított memoár egyedülállóan intim betekintést nyújt egy kiváltságok és hatalom által elfedett világba. Szerzője, Soltan Ahmad Mirza herceg volt - az Iránt 1797 és 1834 között irányító Fath Ali sah Kadzsár negyvenkilencedik fia.

Visszatekintve apja és két másik sah uralkodására, a perzsa társadalom csúcsán zajló életről hatalmas részleteket gyűjtött össze: az uralkodó szerepét, a hárem hierarchiáját, az udvari eunuchokat, a szertartásokat, a szórakozásokat, a vitákat, az alkalmi erőszakot, és - mindezek összekötő pontjaként - a születés és házasság révén fennálló kapcsolatok rendkívül bonyolult hálóját. A királyi család tagjai között Soltan Ahmad Mirza nagyra becsülték a múlt élénk visszaemlékezéseiért. Amikor 1886-ban nekilátott emlékiratai megírásának, saját ismereteit azzal bővítette, hogy széles körben támaszkodott az udvari nők - az édesanyja (apja több száz felesége közül a kedvenc), a húgai, nagynénjei és a hárem más lakói - emlékeire.

Ennek eredményeképpen a korszakról szóló művekben most először ragyognak fel a nők, és éles, olykor pompás alakokat rajzolnak. Nem pusztán függelékei az uralkodó nagyobb dicsőségének, akik passzívan alávetik magukat az uralkodó vallási és patriarchális struktúrának. Inkább teljes értékű személyek, némelyikük rendkívül intelligens és találékony, amint azt a memoár számos, az udvari ügyekben való befolyásukról szóló vignettája is mutatja.

Ez a fordítás nemcsak Soltan Ahmad Mirza emlékiratainak teljes szövegét tartalmazza, hanem számos további kontextuális információval és segédanyaggal is kiegészül, ami a könyvet felbecsülhetetlen értékű forrássá teszi azok számára, akiket az iráni történelem e fontos korszaka érdekel. Dr. Eskandari-Qajar alapítója/elnöke a Nemzetközi Qajar Tanulmányok Társaságának (IQSA), a Qajar-korszak tanulmányozásával foglalkozó tudományos egyesületnek.

2009-ben csatlakozott a Harvard Egyetemen a NEH által finanszírozott Women's Worlds in Qajar Iran Harvard Projecten dolgozó tudóscsoporthoz. A projekt célja, hogy digitálisan megőrizze és hozzáférhetővé tegye a Qajar-korszakban élt nőkről szóló dokumentumokat, fényképeket és szóbeli történeteket.