Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv mélyen megírt tisztelgés az egyének szenvedése előtt a holokauszt idején, különösen a haláltáborban élő tizenéves fiú szemszögéből. Hangsúlyozza a zsidók szisztematikus meggyilkolásának borzalmait és brutalitását ebben az időszakban.
Előnyök:⬤ Nagyszerűen megírt
⬤ mély betekintést nyújt a holokauszt áldozatainak szenvedéseibe
⬤ fontos a történelmi atrocitások megértéséhez
⬤ bemutatja az emberi kétségbeesés mélységeit és az emberiség kegyetlenségét
⬤ együttérzésre és tudatosságra ösztönöz.
Hátrányok:Nehéz olvasmány a súlyos témája miatt; erős érzelmi reakciókat válthat ki.
(1 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
A holokauszt hamvaiból kiemelkedett Elie Wiesel Nobel-békedíjas, az elnyomottakért küzdő aktivista, tanár, díjnyertes író és elismert humanista lett. Könnyedén mozgott a világ vezetői között, de ugyanilyen otthonosan mozgott a jogfosztottak között is.
Nobel-díját követően Wiesel létrehozta az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiességért. Egyik korai kezdeményezésük az Elie Wiesel etikai esszéverseny megalapítása volt. A kötetben szereplő gondolatok a verseny zsűritagjaitól származnak.
Megosztják személyes és szakmai tapasztalataikat, amelyekkel Wiesellel dolgoztak és tőle tanultak, bepillantást engedve a közszereplő mögött rejlő személyiségbe. Egy olyan időszakban, amikor a jövő a legjobb esetben is baljósnak és kaotikusnak tűnik, ezek az elmélkedések egy etikailag és erkölcsileg szilárd lehetőség ígéretét tartogatják.
A diákok, akiknek esszéi ezt a reményt keltik, figyelemre méltóak éleslátásuk és elkötelezettségük miatt. A zsűritagok reflexióiba ágyazott üzenetek Wiesel meggyőződését tükrözik a barátság fontosságáról, az Istenről való kérdezés szükségességéről (anélkül, hogy elhagynánk) és az emlékezés erejéről a közömbösség elleni küzdelemben.
