Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Counterheritage: Critical Perspectives on Heritage Conservation in Asia
Megalapozott lehet az az állítás, hogy az ázsiai örökségvédelmi gyakorlat eurocentrikus, de az a nézet, hogy Ázsiában a helyi embereket az örökségvédelmi szakembereknek és a kormányoknak kell oktatniuk ahhoz, hogy megfelelően megőrizzék örökségüket, elvonja a figyelmet attól a felelősségtől, hogy saját magunknak kell megismernünk a helyi népi hiedelmeket és gyakorlatokat, amelyek a legtöbb embernek a materiális múlttal való kapcsolatának alapját képezik. A Counterheritage (Ellenörökség), amelyet egy olyan régész írt, aki egyik lábával már régóta az örökségvédelmi gyakorlatban, a másikkal pedig a régészet és az örökségtudományok tudományos táborában áll, egyszerre az ázsiai térség jelenlegi örökségvédelmi gyakorlatának nyílt kritikája és az önképzéshez való hozzájárulás.
Ázsiában a népi vallás - beleértve a népi buddhizmust és iszlámot, a népi katolicizmust és a kínai istenkultuszokat - az ázsiai népesség többségét teszi ki, ami az örökségvédelmi folyamatokból való kizárását társadalmi igazságossági kérdéssé teszi, de pragmatikusabban ez magyarázza, hogy miért nem sikerül számos örökségvédelmi programnak helyi vonzerőt szereznie. Ez a könyv leírja, hogy a népi vallás tanai hogyan befolyásolják az építési és felújítási gyakorlatokat, és bemutatja, hogy a népi vallás elnyomására irányuló modernista kísérletek Ázsiában a huszadik század elején és közepén hogyan hatottak a vallási "örökségre". A szerző, Denis Byrne amellett érvel, hogy a régészek és az örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek kampánya a magángyűjtés és a régiségek "fosztogatása" ellen Ázsiában nagyrészt figyelmen kívül hagyja azokat az értékrendeket, amelyeket az örökségről szóló diskurzus segített felállítani, és amelyekbe a gyűjtők és a helyi ásók belejátszanak. A Fülöp-szigetekre, Thaiföldre és Tajvanra összpontosítva, de utalva Kínára és Délkelet-Ázsia más részeire is, részletgazdag portrékat ad arról, hogy az emberek hogyan élnek együtt a "régi dolgokkal", és hogyan hatnak rájuk. A szerző terepmunkájának elbeszélései a történelmi és antropológiai szakirodalom átfogó és mélyreható olvasatára épülő érvekkel fonódnak össze.
Az "ellenörökség" címben megtestesülő kritikai álláspontot ellensúlyozza a könyv optimista víziója az örökség másfajta gyakorlatáról, amely az örökség tárgyait a társadalmi gyakorlatba beágyazott, vibráló, cselekvő dolgoknak tekinti, nem pedig a megőrzésnek alávetett inaktív és passzív felületeknek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)