Performing Arts and Gender in Postcolonial Western Uganda
Linda Cimardi levéltári kutatásokra és a Bunyoro és Tooro régiókban végzett kiterjedt terepmunkára támaszkodva vizsgálja a hagyományos előadóművészet és a nemek közötti kapcsolatot Nyugat-Ugandában. A könyv középpontjában a runyege, a banyoro és batooro népek fő műfaja áll, feltárva annak különböző összetevőit, az éneklést, a hangszerjátékot, a táncot és a színészi játékot, és azonosítva ezek összetett kapcsolatát a nemi modellekkel és kifejezésekkel.
A runyege-hez hasonló repertoár, amelyet ma főként ugandai iskolai fesztiválokon és félprofi együttesek adnak elő, több évtized alatt kialakult színpadi konvenciókhoz ragaszkodik. E konvenciók némelyike erőteljes eszköz, amely lehetővé teszi az érintett szereplők (előadók, tanárok, diákok, bírálók és közönség) számára, hogy közösen alakítsák ki a helyi kultúráról alkotott képet, amely egy hagyományosnak tekintett nemi felfogáson alapul.
Ugyanakkor a színpadi konvenciókat egyes előadók kihasználják arra, hogy nemi identitásukat és kifejezésmódjukat szokatlan módon tárgyalják, és ezzel megkérdőjelezik a hegemón nemi modelleket. A hagyományos művészeteket a helyi kultúra megnyilvánulásaként és építőköveként egyaránt vizsgálva a könyv vibrálóan ábrázolja az ugandai előadóművészetek összefonódását a nemekkel és a posztkolonializmussal.