Értékelés:
A Dorothea Puentéről szóló könyv magával ragadó és jól kutatott, gördülékeny írói stílusa sok olvasót leköt. Lenyűgöző jellemtanulmányt nyújt egy sorozatgyilkosról, és leleplezi a látszólag jótékony homlokzat mögötti sötétséget. Ugyanakkor kritikák érik a Sacramento történetével kapcsolatos pontatlanságok, néhány tempóbeli probléma és kisebb szerkesztési hibák miatt.
Előnyök:Az írás magával ragadó és jó tempójú, így nehéz letenni. Sok kritikus nagyra értékelte az alapos kutatást és a lebilincselő történetmesélést. Dorothea Puente karakterének feltárását éleslátónak ítélték, amely feltárja a főhősnő manipulatív természetét. A könyvet tanulságosnak és lebilincselő olvasmánynak tartják a valódi bűnügyek szerelmesei számára.
Hátrányok:Több olvasó kifogásolta a Sacramentóval kapcsolatos pontatlanságokat, amelyek csökkentették az élvezetet. Egyesek szerint a tempó időnként lassú volt, és megjegyezték, hogy a befejezés hirtelennek tűnt. Említettek szerkesztési problémákat és nyelvtani hibákat, amelyek megzavarták az olvasás menetét. Emellett néhány kritikus úgy érezte, hogy a szerző Dorotheával szembeni elfogultsága befolyásolta az elbeszélést.
(278 olvasói vélemény alapján)
Buried Beneath the Boarding House: A Shocking True Story of Deception, Exploitation and Murder
1988-ban a Sacramentói Rendőrkapitányság nyomozóit egy férfi eltűnésének kivizsgálására hívták, aki utolsó ismert címén, egy idősek, hajléktalanok és elmebetegek számára fenntartott bentlakásos intézményben tartózkodott. A tulajdonos, Dorothea Puente egy imádnivaló idős hölgy volt, aki kóbor macskákat és a társadalom többi hajótöröttjét gondozta. Nagy tekintélye volt a közösségben, és önzetlen jótékonysági munkájáért ünnepelték.
A kutatás során semmi rendellenességet nem találtak, de az egyik vendég felidézett néhány szokatlan eseményt, amelyek az eltűnéshez vezettek. Történeteket mesélt arról, hogy a kertben gödröket ástak, amelyeket egyik napról a másikra betömtek. Vendégekről, akik megbetegedtek és egy éjszaka alatt eltűntek, és számos kifogásról, amiért nem lehetett velük kapcsolatba lépni. Mindez elég volt ahhoz, hogy alapos nyomozás induljon, és 1988. november 11-én a sacramentói rendőrség lapátokkal a kezében újra a panzióhoz indult.
Vajon csak az idejüket vesztegették egy bájos és jótékonykodó idős hölgy üldözésére, vagy egy titkos gyilkoshoz közeledtek, aki a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait használta ki? A nyomozás az egész országot megragadta, és a válaszok a Panzió alatt eltemetve hevertek.
Ryan Green drámai és hátborzongató beszámolót ad az amerikai történelem egyik legbizarrabb igaz bűnügyi történetéről. Green lebilincselő elbeszélése bevonja az olvasót az áldozatok által átélt, valóságos borzalomba, és egy klasszikus thriller minden elemével rendelkezik.
FIGYELEM: Ez a könyv leíró jellegű beszámolókat tartalmaz a bántalmazásról és az erőszakról. Ha Ön különösen érzékeny ezekre az anyagokra, talán tanácsos lenne nem tovább olvasni.
