Ember/természet versek

Eredeti címe:

Human/Nature Poems

Könyv tartalma:

Tracie Morris emberi/természeti versei, amelyekben az otthonról készült intim portrékat egy 21. századi trubadúr útinaplójával szövi össze, himnusz az emberi és az emberen túli világhoz. Ezek a versek a felfokozott érzékelés állapotát rögzítik, amely az utazás és a visszatérés, az emlékezés és annak kiváltó okai, a globális járványok, az ökológiai katasztrófa, a politikai nyugtalanság és a gyász elmozdulásaiból ered. Morris nagy pontossággal és bőséges éleslátással artikulálja "emberi/természetünk" varratát: "Sol keze Kairóban, Luxorban / ma felemelkedik. Vajon hol / landol a kinyúlás? Nem mindegy csomó / mi kering a fejedben. Amit a / rokonságod mond, az a hatalom. Aspektusai örök / tartós fény, az élet mindig búcsúból készül.".

"Tracie Morris a dupla kuplung zseniális költője: kidolgozott, elegáns, sürgető, játékos, szórakoztató és zeneileg időzített. Az ember/természet verseiben Morris szétszedi a dzsentrifikációt, az éghajlati erőszakot, a tér/történelem utazást, az ősiséget, és arra inspirál minket, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatunkat azzal, amit 'természetnek' nevezünk, és azzal, amit 'embernek' tartunk. Emlékeinket a jég, az elszíneződés felé kavarja, és a hűtőszekrény kinyitásának egyszerű aktusával egy epifánia kellős közepén vagyunk, az indulás állandó állapotában, még akkor is, ha megérkezünk. Ez a könyv egy utazás a jövőbe, egy rekviem és egy bumeráng. Azt tanácsolom neked, olvasó, hogy ne ugorj bele későn. Egyenesen: Tracie Morris füle a földön van, ahogy az zúg, küzd, hogy lélegezzen, és soha nem hagyja, hogy elfelejtsük." - Willie Perdomo, New York állam költője.

"Tracie Morris emberi/természeti versei mély és tágas figyelemre hívnak bennünket a csodák mindennapi rituáléi iránt - a "bizonyosság kis varrata" a szürke lélegzet és az emberi szertartások közepette. 'Nekünk, járókelőknek (akiknek) ritkán jut időnk arra, hogy kitisztítsuk a fejünket', ' van a világból kihúzott nyelv, hogy megfordítsuk a várakozást, 'a csillagszárnyak tükre', hogy énekeljünk." - Ching-In Chen, a rekombináns szerzője.

"Az emberi szubjektivitás és a fizikai világ anyagiságának kölcsönhatására figyelve, a költő nézőpontja lokális és globális. A mű egyesíti a föld és az agy féltekéit, ahogyan egy bolyongó testben egy csodálkozó elmét foglal magába. Hogyan kényszerítjük rá akaratunkat a fizikai világra? Hogyan alkalmazkodunk a változó körülményekhez? Ami az emberi tudat térben és időben való mozgását illeti, a költő figyelmének implicit középpontjában a szubjektumok és tárgyak mindig változó kölcsönhatása áll, ahogyan csoportok és egyének reagálnak a változó környezetre: a dzsentrifikálódó városrészekre, az utazási célpontokra, az évszakok változásaira, az antropogén módon megváltozott Földre." - Harryette Mullen, a bevezetőből.

Költészet. Környezettanulmányok. Afrikai és afroamerikai tanulmányok. Női tanulmányok.