Emily Dickinson: Dickinson: A Medicine Woman for Our Times

Olvasói vélemények

A Steven Herrmann Emily Dickinson című könyvéről szóló kritikák: A Medicine Woman for Our Times” című könyvében Dickinson pszichéjének mélyreható feltárását és a kortárs kérdések szempontjából való relevanciáját emelik ki. Herrmann megközelítése az irodalomkritikát és a mélylélektant ötvözi, Dickinsont összetett figuraként mutatja be, aki kihívást jelent a hagyományos nézetekkel szemben, és olyan modern témákhoz kapcsolódik, mint a GLBT-mozgalmak és a spirituális demokrácia.

⬤ Friss és éleslátó nézőpont Emily Dickinsonról, amely fényt derít pszichológiai és spirituális mélységeire.
⬤ Herrmann ügyes irodalomkritikája és pszichológiai elemzése Dickinson művét a kortárs viták szempontjából is relevánssá teszi.
⬤ A könyvet dicsérik Dickinson költészetének részletes boncolgatásáért, amely új jelentéseket és összefüggéseket tár fel.
⬤ A borító kialakítása és esztétikai elemei kedvező fogadtatásban részesülnek, fokozva az olvasás élményét.
⬤ A könyv a szellemi demokrácia és az emberi teljesség új korszakával kapcsolatos optimizmus érzését táplálja, amely a modern közönséggel is összhangban van.

⬤ Néhány olvasó számára Herrmann értelmezései összetettnek tűnhetnek, vagy további magyarázatra szorulhatnak.
⬤ A sűrű pszichológiai és irodalmi elemzés túlterhelő lehet a költészet alkalmi olvasói számára.
⬤ Az értekezés mélysége talán nem tetszene azoknak, akik Dickinson életének és munkásságának egyszerűbb áttekintését keresik.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Emily Dickinson: A Medicine Woman for Our Times

Könyv tartalma:

A 19. századi költők közül Emily Dickinson messze a legtudományosabban gondolkodó.

A tudomány az a hang, amely Dickinsont a Mount Holyoke Női Szemináriumban megidézte, és a botanikai, entomológiai és csillagászati osztályozások költőnőjeként egyedülálló megkülönböztetést adott neki. Egyetlen más 19. századi költőhöz hasonlóan ő alkot integrációt a tudomány és a spiritualitás között.

Pontosan abban a történelmi pillanatban tanult a Holyoke-ban, amikor 1848-ban az első seneca-falls-i nőjogi konvenciót tartották.

Ez tehát egy feminista könyv. Az Isteni Nőiségért szólal fel.

A címlapon lila-fehér rozmaringvirágok robbannak a színekben. Emily Dickinson kertje olyan hely volt, ahol pillangók, méhek és kolibrik itták a virágok ragyogását. Különösen a rozmaring volt az egyik kedvenc gyógynövénye.

C. G. Jung a rozmaringvirágok antitoxinját az Én, a teljes személyiség szinonimájaként említi.

Amikor Steven Herrmann Emily Dickinsonra úgy hivatkozik, mint egy Medicine Womanre, akkor a gyógyítás minden emberben rejlő archetípusáról beszél. Versei a Medicine Woman archetípus maradandó lenyomatai.

A Medicine Woman archetípushoz való hozzáférés révén képes az egyenlőség demokráciáját képviselni, amelyre a világnak most szüksége van. Azt tanácsolja a nőknek, hogy becsüljék meg a "Hatalmat" és figyeljenek a Kígyóra. Szükségünk van egy Medicine Womanre, hogy kiegyensúlyozza a dolgokat.

Demokratikus értelemben ő a Szabadság heves és kompromisszumok nélküli szószólója.

Ő egy új amerikai mítosz terjesztője napjainkban.