Emlékirat a varsói felkelésről

Olvasói vélemények

A könyv szemléletes és kaotikus képet ad a varsói felkelésről, és a háborúnak a nem harcolókra gyakorolt pszichológiai hatásaira összpontosít. Míg egyes olvasók értékelik az intenzív és nyers írói stílust, amely megragadja a zűrzavart, mások nehezen követhetőnek és nyomasztónak találják. A könyv a második világháborús lengyel történelem iránt érdeklődőknek ajánlott.

⬤ Élénk és hatásos írásmód, amely tükrözi az események káoszát.
⬤ Mély pszichológiai betekintést nyújt a háború alatti nem harcolók tapasztalataiba.
⬤ Nagyra értékelik, mint nyers és hiteles memoárt, egyesek kötelező olvasmányként ajánlják.
⬤ Történelmi jelentőségű, és értékes forrás a második világháborús lengyel történelemmel foglalkozó diákok számára.
⬤ Jó bemutató, időben és kiváló állapotban érkezik, hasznos térképekkel együtt.

⬤ A kaotikus írásmódot nehéz lehet követni, ami néhány olvasót arra késztet, hogy átfusson a könyvön.
⬤ Néhány olvasó unalmasnak vagy fejfájást okozónak találta, ami rontja az általános élményt.
⬤ A pontos kronológia hiánya összezavarhatja az eseményeket nem ismerő olvasókat.
⬤ Az intenzív téma nem biztos, hogy minden közönség számára megfelelő.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Memoir of the Warsaw Uprising

Könyv tartalma:

1944. augusztus 1-jén Miron Bialoszewski, aki később Lengyelország egyik leginnovatívabb költőjeként szerzett hírnevet, elment, hogy elintézzen valamit az édesanyjának, és beleütközött a történelembe.

Miközben a szovjet csapatok Varsó külvárosában voltak, a lengyel főváros fellázadt az öt éve tartó náci megszállás ellen, a felkelés a hősies optimizmus szellemében kezdődött. Hatvanhárom nappal később tragikus véget ért. A nácik kíméletlenül elfojtották a felkelőket, Varsót romhalmazzá tették, miközben mintegy 200 000 embert mészároltak le, többnyire tömeges kivégzésekkel.

A Vörös Hadsereg csak nézte. Bialoszewski részletes beszámolója a felkelésről a maga kétségbeesett sürgető erejével eleveníti meg azt. Itt egy fiatalember bőrébe bújunk, aki a német tűz alatt ide-oda csúszik, orvlövészek golyói elől menekül, összeesik a kimerültségtől, sebesülteket ment, halottakat temet.

Az Emlékirat a varsói felkelésről című könyv a tanúságtétel nélkülözhetetlen és felejthetetlen műve, amely egyben az irodalom egyik legjelentősebb alkotása is. Bialoszewski rövid, szúrós, szaggatott, lélegzetvisszafojtott mondatokban ír, amelyek „a »most« kirívó azonosságára” vannak hangolva. Oldalai tele vannak olyan fehérvérű költészettel, amely ellenáll annak a pusztításnak, amelyet megörökít.

Madeline G. Levine alaposan átdolgozta 1977-es fordítását, és a kommunista Lengyelországban kiadhatatlannak ítélt passzusokat helyreállította.