Emmanuel Levinas on the Priority of Ethics: Putting Ethics First
Emmanuel Levinas a huszadik századi európai filozófia egyik legjelentősebb alakjának számít. A kezdetben a fenomenológia homályos népszerűsítőjének tartott Levinas-t ma már széles körben csodálják a "másikkal" való találkozásról szóló eredeti filozófiai írásaiért, a holokauszt utáni zsidó filozófiában elfoglalt helyéért, a Derridára gyakorolt hatásáért, valamint az etika filozófia és általában az emberi élet szempontjából való fontosságáról szóló erőteljes állításaiért.
Az elmúlt néhány évben robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés gondolatai iránt. A kritikusok azonban azzal vádolták, hogy filozófiája súlyos hibát szenved azáltal, hogy az etikai felelősségről alkotott felfogását nem sikerült gyakorlati etikai elméletben közvetítenie. Emmanuel Levinas az etika elsőbbségéről: Putting Ethics First védi Levinast e kritikával szemben.
Ennek során olyan értelmezést dolgoz ki, amely hangsúlyozza Levinas érzékenységét a kiszolgáltatottak megsegítésére irányuló cselekvés sürgőssége iránt.
A könyv eltér a Levinas-kutatás irányzataitól. Sok tudós Levinas filozófiájának alaptéziseiként a másikhoz való viszony felfoghatatlanságára és kifejezhetetlenségére vonatkozó ismeretelméleti állításait hangsúlyozza.
Ezzel szemben az Emmanuel Levinas az etika elsőbbségéről megmutatja, hogyan jut el ezekhez a másokért való felelősség felismerésével járó gyakorlati követelmények finom elemzése alapján. A könyv amellett érvel, hogy Levinast leginkább pragmatikus gondolkodóként érdemes olvasni, aki mindenekelőtt a gyakorlati hatékonyság fontosságát hangsúlyozza a másik szolgálatában. Végül a könyv bemutatja, hogy a felelősségről alkotott felfogása e pragmatikus értelmezés mellett hogyan fejezhető ki gyakorlati etikai elméletekben.
Ez a könyv fontos mű a Levinas-kutatók számára, különösen azok számára, akiket érdekel, hogy milyen jelentőséggel bír a kortárs etikai viták, valamint a társadalmi és politikai filozófia számára. A könyv olyan értelmezést dolgoz ki, amely elkerüli a szakzsargont, és az új olvasók, valamint azok az olvasók, akiket érdekel, hogy Levinast az angol-amerikai filozófiával párbeszédbe hozzák, hasznos forrásnak találhatják. A könyvnek az a törekvése, hogy Levinast az analitikus etika olyan kérdéseihez viszonyítva helyezze el, mint Rawls igazságosságelmélete és az erkölcsi realizmusról folytatott viták, különösen az utóbbiak számára lesz érdekes.