Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
I, Bartleby
Ezekben az írásról és írókról szóló, különös fantáziájú novellákban Quartermain írnok (a mi "Bartleby-nk") makacsul járja a maga útját, amelyet Pauline Johnson, Malcolm Lowry, Robin Blaser, Daphne Marlatt és számos más irodalmi előd kísért. Ki ír kit, kérdezik ezek a történetek elgondolkodtató reflexióikban - az író vagy az írott? A gondolkodó vagy az ábécé? A kalligráfus vagy a kínai írásjegyekbe rejtett piktogramok?
Az írók közötti intim féltékenység, a bátorság és a becsvágy fogadásai, valamint a lila és a sárga szín története - többek között ezek a témák szerepelnek az első, "Karaván" című fejezetben. Anyák, apák és nővérek küzdelmei (és az őket ábrázoló kínai írásjegyekkel rajzolt alakok) szerelmi, halál- és bosszútörténetekként bontakoznak ki a második, "Orientalizmus" című rész történetcsoportjában. A "Scriptorium" című harmadik részben megtudjuk, hogy Bartleby apja, egy kínai konyhára szakosodott kaukázusi szakács, hogyan vette rá Bartlebyt az írásra. A negyedik elbeszéléssorozatban, a "Hogyan írjunk" címűben megtudjuk, hogyan veszíti el Bartleby az énjét, miközben találkozik Allen Ginsberggel, Alice Toklasszal és egy valódi kínai szakáccsal, aki Ethel Wilson fiktív házában dolgozik, és hogyan ért véget Malcolm Lowry élete. Az ötödik és egyben utolsó rész, a "Mokaszin doboz" azt vizsgálja, hogyan hallgattatja el a Sebaldesque Bartlebyt Pauline Johnson.
Az Én, Bartleby a műfaji határokat feszegető írók, például Robert Walser és Enrique Vila-Matas példáját követve ravaszul megkérdőjelezi a fikció és a valóság közötti határokat.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)