Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv túlnyomórészt pozitív kritikákat kapott az episztemikus igazságtalanságnak a filozófia, különösen a feminista episztemológia szemszögéből történő érdekes feltárása miatt. Az olvasók nagyra értékelik a világos, mélyreható és a kortárs társadalmi kérdések szempontjából is releváns témákat. Miranda Fricker munkáját intellektuálisan szigorúnak és gondolatébresztőnek jellemzik, és jelentős mértékben hozzájárul annak megértéséhez, hogy az előítéletek hogyan befolyásolják a tudásrendszereket.
Előnyök:⬤ Szellemi szigor és kifinomultság.
⬤ Világos és úttörő érvek az episztemikus igazságtalanságról.
⬤ Mélyen foglalkozik a kortárs társadalmi kérdésekkel.
⬤ Kritikus gondolkodásra és reflexióra ösztönöz.
⬤ Alapvető olvasmány a filozófia, a társadalomtudományok és a kapcsolódó területek művelői számára.
⬤ Időszerű meglátások a rendszerszintű igazságtalanságokkal kapcsolatban.
⬤ Tudósok és gyakorlati szakemberek, köztük bírák és jogászok számára egyaránt ajánlott.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy mélysége miatt időbe telik megemészteni.
⬤ Néhányan megemlítették, hogy kihívást jelenthet azok számára, akik még nem ismerik a filozófiai vitákat.
(28 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Epistemic Injustice: Power and the Ethics of Knowing
Könyv tartalma:
Miranda Fricker az etika és az ismeretelmélet közötti új területet vizsgálva azt állítja, hogy létezik az igazságtalanságnak egy kifejezetten ismeretelméleti típusa, amikor valakit kifejezetten a tudó minőségében ér sérelem. Az igazságosság a filozófia egyik legrégebbi és legközpontibb témája, de ahhoz, hogy feltárjuk episztemikus gyakorlataink etikai dimenzióját, a hangsúlyt az igazságtalanságra kell helyeznünk.
Fricker úgy állítja be a filozófiai lencsét, hogy átlássunk abba a negatív térbe, amely az episztemikus igazságtalanság. A könyv az episztemikus igazságtalanság két különböző típusát tárja fel, amelyeket az előítéletek egy-egy formája vezérel, és ebből a feltárásból két korrekciós etikai-intellektuális erény pozitív beszámolója következik.
E jelenségek jellemzése számos kérdésre vet fényt, például a társadalmi hatalomra, az előítéletekre, az erényre és a tudás genealógiájára, és javaslatot tesz a tanúságtétel erény-episztemológiai elszámolására. Ebben az úttörő könyvben az ész és a társadalmi hatalom összefonódásait új módon követjük nyomon, hogy feltárjuk az episztemikus igazságtalanság különböző formáit és helyüket a társadalmi igazságtalanság átfogó mintázatában.
