Epistemology, Economics, and Ethics: A Practical Philosophy of Prehistoric Archaeology
Ez a könyv az őstörténet és a régészet elméletének, valamint a múlt és a jelen közötti kapcsolatteremtésnek az alapműve kíván lenni. Négy részre tagolódik. Az első rész ismeretelméleti jellegű. Megmagyarázza, miért van szükség elméleti befektetésekre, ha meg akarjuk érteni és meg akarjuk magyarázni az emberi élet múltbeli módjait. Ezt a felismerést egy létra-modellre (sensu Hawkes) pontosítja, amelynek minden egyes lépcsőfokán fogalmi állványzatokat találunk. Lépésről lépésre fogalomkészletek kerülnek bevezetésre. Ez egy reflexív fordulatot jelent a régészek számára azáltal, hogy megmutatja, hogyan lehet az elméleti befektetéseket igazolni, alátámasztani és elutasítani. A második rész egy konkrét befektetést tesz: az eredeti történeti materializmust. Azt állítja, hogy a neolitikus átalakulás az embereket gazdasági szereplőkké teszi. A gazdasági cselekvésnek és kategóriáinak fokozatosan kellett eszébe jutnia a korábbi embereknek, amint elkezdtek „termelni”. Ez a rész Marx azon gondolatát rejti magában, hogy a modern gazdasági elméletek segítenek megmagyarázni az archaikus gazdasági tevékenységeket. A harmadik rész azt állítja, hogy az antropocén a neolitikus átalakuláson belül keletkezett. Szophoklész kórusénekét a korai antropocén szellemi tüskéjének tekintik. A neolitikus átalakulás döntő minőségi vívmányai mennyiségeikben bővíthetők belső korlátok nélkül. Modern peremfeltételek mellett az ilyen bővülések a „Nagy Gyorsulássá” alakulnak át.
Ha igen, akkor a jelenlegi növekedési pályáknak mély gyökerei vannak. Tekintettel az antropocénbe való folyamatos átalakulásra, a felelősség fogalma elkerülhetetlenné válik. Ez a koncepció alapozza meg a negyedik részt, amely a politikaalkotás különböző területein a „jó” antropocén etikai alapelveire kérdez rá. A hangsúlyt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra helyezzük. Néhány etikai építőelemet javasolunk egy második tengelykorszakhoz. A könyv a heterarchikus életmódokról és a gyakorlati okok életvilágáról szóló elmélkedésekkel zárul.
Tartalomjegyzék
A sorozat szerkesztőinek előszava
A szerző előszava
Bevezetés: Miről szól a könyv
1. rész: Episztemológia: Állványzat a létrán
1. 1 Etika, reflexió és transzcendentális pragmatika
1. 2 Történelem és régészet
1. 3 Alapvető feltevések és megkülönböztetések
1. 4 Az egyetemes, a partikuláris és az individuális
1. 5 Az átalakulás fogalma
1. 6 Az elméletalkotás rövid története az őskori régészetben (PA)
1. 7 Az okok megértése, magyarázata és szerepe
1. 8 A történelem iránti gyakorlati érdeklődés
1. 9 Antinómiák és állásfoglalások
1. 10 Elméleti befektetések
1. 11 Állványzat a létrán, lépésről lépésre
1. 12 Az elemzés eredményei: Fogalomkészletek
2. rész: A történelmi materializmus újratöltve: A gazdasági élet transzformatív kialakulása
2. 1 Történelmi materializmus újratöltve
2. 2 Állítás
2. 3 Befektetői közgazdasági elméletek
2. 4 A marxi örökségről a kortárs történelmi materializmusban
2. 5 A tézis részletes kifejtése
2. 6 A háztartásgazdaságtan és a hazai termelési mód
2. 7 A gazdasági átalakulás anatómiája
2. 8 Eredmény: A gazdasági élet kialakulása és a „vékony” antropocén
3. rész: Az antropocén eredete a neolitikumban
3. 1 Bevezetés és vázlat
3. 2 Az antropocén kihívásai
3. 3 Szophoklész: Antigoné” című műben.
3. 4 A minőségek mennyiségekké válása
3. 5 Előzetes eredmények
4. rész: Őskori régészet és kortárs etika: A „jó” antropocén kilátásai
4. 1. Diagnózis
4. 2 Program és követelés
4. 3 Normatív beruházások
4. 4 Univerzalizmus és partikularizmus
4. 5 Etikai keret
4. 6 Miért és hogyan kellene másnak lennie egy második tengelykorszaknak?
4. 7 Az antropocén „zöldítése” az őskori régészet (PA) segítségével
4. 8 A degrowth-elméletekről
4. 9 A módszer vázlata: Történelmi laboratóriumok és „csináld magad” stratégiák
4. 10 A jövő útjai
4. 11 Eredmények és kilátások: Rendszer és életvilág
Hivatkozások
Rövidítések