Építészet a nyomtatás korában: Oralitás, írás, tipográfia és nyomtatott képek az építészetelmélet történetében

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Architecture in the Age of Printing: Orality, Writing, Typography, and Printed Images in the History of Architectural Theory

Könyv tartalma:

A kommunikációs technológiák nyugati építészetelméletre gyakorolt hatásának története.

Az építészet tudománya a felhalmozott tapasztalatok, fogalmak, szabályok és modellek térben és időben történő átvitelétől függ. Az ábécé feltalálásától az elektronikus kommunikációhoz használt ASCII-kód kifejlesztéséig e tudásanyag rögzítésének és továbbításának folyamata az egyes korszakok domináns információs technológiáit tükrözte. Ebben a könyvben Mario Carpo a nyugati építészek által használt kommunikációs médiumokat tárgyalja a klasszikus ókortól a modern klasszicizmusig, bemutatva, hogy az egyes médiumok hogyan kapcsolódtak az építészeti gondolkodás sajátos formáihoz.

Carpo kiemeli a mozgatható betűk és a mechanikusan sokszorosított képek feltalálásának jelentőségét. Azt állítja, hogy a reneszánsz építészetelméletet, különösen az öt építészeti rend rendszerét tudatosan az új nyomtatott médiumok formátumaira és lehetőségeire reagálva fejlesztették ki. Carpo szembeállítja a nyomtatás korának építészetét azzal, ami azt megelőzően létezett: A vitruviánus elmélet és a kéziratos formátum, a középkori szóbeli átadás, valamint a XV. századi átmenet az írásról a nyomtatásra. Arra is utal, hogy a "tipográfiai" építészet alapelvei mindaddig virágoztak a nyugati világban, amíg a nyomtatás maradt a fő információs technológiánk. A nyomtatott ábrázolásról a digitális ábrázolásra való áttérés - mutat rá - ismét meg fogja változtatni az építészet menetét.