Építészet az antropocénben: Találkozások a design, a mélyidő, a tudomány és a filozófia között

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Architecture in the Anthropocene: Encounters Among Design, Deep Time, Science and Philosophy

Könyv tartalma:

Építészet az antropocénben: Encounters Among Design, Deep Time, Science and Philosophy (Találkozások a tervezés, a mélyidő, a tudomány és a filozófia között) című, Etienne Turpin által szerkesztett kötet olyan esszék, beszélgetések és tervezési javaslatok provokatív sorozatát gyűjti egybe, amelyek megpróbálják fokozni az antropocén tézisre válaszul kialakuló multidiszciplináris diskurzusban rejlő lehetőségeket a kortárs építészeti tudomány és gyakorlat számára.

A földi szárazföld, az óceánok, a bioszféra és az éghajlat antropogén átalakulásának jelentőségére és következményeire vonatkozó kutatások számos szempontból bizonyították, hogy szinte bizonyos, hogy az ember egy új geológiai korszakot indított el, a sajátját. Az először Paul Crutzen kémikus által antropocénnek nevezett tézisnek a Nemzetközi Stratigráfiai Bizottság és a Földtani Tudományok Nemzetközi Uniója által történő érdemi megfontolása filozófusok, történészek és jogtudósok, valamint egyre több, különböző tudományos háttérrel rendelkező kutató figyelmét is felkeltette.

Az Architecture in the Anthropocene (Építészet az antropocénben) című kötetben többek között Nabil Ahmed, Meghan Archer, Adam Bobbette, Emily Cheng, Heather Davis, Sara Dean, Seth Denizen, Mark Dorrian, Elizabeth Grosz, Lisa Hirmer, Jane Hutton, Eleanor Kaufman, Amy Catania Kulper, Clinton Langevin, Michael C. C. Lin, Amy Norris, John Palmesino, Chester Rennie, Fran ois Roche, Ann-Sofi R nnskog, Isabelle Stengers, Paulo Tavares, Etienne Turpin, Eyal Weizman, Jane Wolff, Guy Zimmerman.

"Bár az építészetnek van érzékelése a tágabb társadalmi-politikai és kulturális rendszerekben elfoglalt helyéről, egészen a közelmúltig nem ismerte el magát a föld geológiájának részeként, annak ellenére, hogy az építészet erőteljes geológiai tényező, amely páratlan módon kiássa, mozgósítja, átalakítja és szállítja a földi anyagokat, a vizet, a levegőt és az energiát. Az antropocén tézisével az építészet arra hivatott, hogy önmagát olyan geológiai szereplőként gondolja el, amely képes radikálisan átalakítani a Föld légkörét, felszíni morfológiáját és jövőbeli rétegtanát. Az esszék, tervezési projektek és beszélgetések e rendkívüli és provokatív gyűjteménye felvázolja, hogy mit jelenthet az antropocén bolygói állapota az építészet, az építészetelmélet és a tervezési gyakorlat számára." - Lindsay Bremner, a Westminsteri Egyetem építészeti kutatási igazgatója.

"A talaj, amelyen állunk - fizikailag, fogalmilag, sőt ontológiailag is - egyre instabilabbá válik. Ugyanez vonatkozik a politikai, tudományos és bolygói légkörünkre is. A "civilizáció" és a "természet" története keresztezi egymást. De hogyan lehet megfelelni az antropocénnek nevezett átalakulásnak? Sürgőssé váltak a kritikai gondolkodás olyan vektorai, amelyek a bolygópolitikát a tervezés, a szervezés, a fizikai tér megtervezése és a környezet kialakításának kérdéseivel hozzák összhangba. Ez a kötet vezető és feltörekvő tudósokat és tervezési szakembereket hoz össze, lehetővé téve, hogy az új kutatások legizgalmasabb élei megszólaljanak egymással. Jelentős hozzájárulás egy újonnan kialakulóban lévő tudományterülethez, és az építészeti és térkutatás kibővített területének irányát fogja meghatározni." - Anselm Franke, a Haus der Kulturen der Welt vizuális művészetek és filmek tanszékének vezetője.