Olvasói vélemények
Összegzés:Soner Cagaptay „Erdogan birodalma” című könyve nagy visszhangot váltott ki az Erdoğan vezette Törökország külpolitikájának mélyreható elemzése miatt, amely a történelmi kontextust politikai meglátásokkal vegyíti. Míg sokan értékelik a kiegyensúlyozott nézőpontot és a rengeteg információt, több kritikus bírálja a könyv hiányolt fontos történelmi események, a rossz szerkesztés és az Erdoğan elleni némi elfogultság miatt.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és emészthető olvasmány
⬤ érdekes és részletes elemzést nyújt Törökország külpolitikájáról
⬤ kiegyensúlyozott és többnyire objektív nézőpont
⬤ világos elbeszélő szerkezet, amely hasznos az összetett témák megértéséhez
⬤ alkalmas a modern Törökország és az USA-Törökország kapcsolatok iránt érdeklődő olvasók számára.
Hátrányok:⬤ Nem tér ki a jelentős történelmi eseményekre, például az örmény népirtásra
⬤ a rossz szerkesztés helyesírási és nyelvtani hibákhoz vezet
⬤ egyes kritikusok szerint az elemzés kemény vagy elfogult Erdoğannal szemben
⬤ az ismétlődő szerkezet ronthatja az olvasási élményt.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Erdogan's Empire: Turkey and the Politics of the Middle East
Könyv tartalma:
Recep Tayyip Erdogan, Törökország autokrata vezetője 2003 óta fokozatosan arra törekszik, hogy Törökországot nagyhatalommá tegye - a múltbeli török vezetők hagyományai szerint, a néhai oszmán szultánoktól kezdve Atatürkig, a modern Törökország alapítójáig. A vezető szaktekintély Soner Cagaptay, Az új szultán - Erdogan elnök első életrajzának - szerzője itt mesteri áttekintést nyújt a közel-keleti hatalmi politikáról és Törökországnak ebben elfoglalt helyéről.
Erdogan a közelmúlt török történelmének kontextusában szokatlan modellt választott, és megpróbálta országát önálló közel-keleti hatalomként beállítani. Ezzel Törökország szakított hagyományos nyugati szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal, és olyan birodalmi típusú külpolitikát követett, amelynek célja Törökország oszmán kori hatókörének visszaállítása az arab Közel-Keleten és a Balkánon.
Ma, az Erdogan kormányzási stílusa által vezérelt, a másként gondolkodók és az újságírók szabadsága elleni belföldi fellépés mellett Törökországnak egy ellenséges világgal kell szembenéznie. Ankarának szinte már nincs barátja a Közel-Keleten, és az újjáéledő történelmi ellenfelek fenyegetik: Oroszország és Irán. Törökország ráadásul nem számíthat hagyományos nyugati szövetségesei feltétel nélküli támogatására. Vissza tudja-e Erdogan vezetni Törökországot a biztonságba? Milyen kockázatok leselkednek rá és országára? Hogyan válhat Törökország valóban nagyhatalommá, beteljesítve sok török, a szultánok, Atatürk és maga Erdogan álmát?
