Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv tömör áttekintést nyújt az erkölcsi relativizmusról és annak kritikáiról, így kiváló bevezető forrás a relativizmus és a multikulturalizmus körüli viták iránt érdeklődő olvasók számára. Ugyanakkor kritika éri a könyvet az erkölcsi relativizmus mély, független kritikájának hiánya miatt, valamint amiatt, hogy a szerző erősen támaszkodik a már ismert gondolkodókra, ami elhomályosíthatja saját gondolatait.
Előnyök:A könyvet dicsérik, mert szilárd, tömör és közérthető áttekintést nyújt egy bonyolult témáról. Nagyszerű bevezetésként szolgál a relativizmus és a multikulturalizmus elméleteibe, teret adva a különböző gondolkodók közötti vitának. Az írói stílus magával ragadó, és a könyvet kiváló olvasmánynak tartják a témával ismerkedők és a témával újonnan ismerkedők számára egyaránt.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv nem teljesíti teljes mértékben azt az ígéretét, hogy az erkölcsi relativizmus független kritikáját nyújtja, és a javasolt alternatív elméleteket nem megfelelően teszteli. Emellett egyes kritikusok úgy találják, hogy a szerző nagymértékben támaszkodik más filozófusok idézeteire és hivatkozásaira, ami csökkenti saját gondolatainak világosságát.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Moral Relativism: Big Ideas/Small Books
Könyv tartalma:
Az erkölcsi relativizmus vonz és taszít. Mi az, ami védhető benne, és mi az, ami elutasítandó? Nincsenek-e nekünk, embereknek közös normáink, amelyek alapján megérthetnénk egymást? Tudunk-e tartózkodni attól, hogy egymás gyakorlatát megítéljük? Valóban eltérőek a nézeteink arról, hogy mi a jó és a rossz, az erény és a bűn, a kár és a jólét, a méltóság és a megaláztatás, vagy van valami mögöttes közös vonás, amely mindezt felülmúlja?
Ezek a kérdések mindenütt felbukkannak, Montaigne kannibálokról szóló esszéjétől kezdve az ENSZ Emberi Jogi Nyilatkozatán át a női nemi szervek megcsonkításáról szóló vitáig. A tömeges bevándorlás növekedésével, a vallási szélsőségesség erősödésével, az iszlamista terrorizmus kihívásaival, az identitáspolitika térnyerésével, a gyarmatosítással szembeni ellenérzésekkel, valamint az észak és dél közötti hatalmas vagyoni és hatalmi különbségekkel egyre sürgetőbbé válnak. Az emberi jogok és a humanitárius beavatkozások nem csupán a kulturális imperializmus legújabb formája? Milyen jogon ítélünk meg bizonyos gyakorlatokat barbárnak? Kik az igazi barbárok?
Ebben a provokatív új könyvben a kiváló társadalomelméletíró, Steven Lukes éles és megvilágosító pillantást vet ezekre és más kihívást jelentő kérdésekre, és megvizsgálja, hogy miben hiszünk, miért hiszünk, és hogy van-e mélységes ellentét „közöttünk” és „közöttük”.
