Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eroticism and Other Literary Conventions in Chinese Literature: Intertextuality in The Story of the Stone
Ez a könyv a Cambria Sinophone World sorozatban jelent meg, amelynek vezetője Victor Mair (University of Pennsylvania).
A kő története, más néven A vörös kamra álma kétségtelenül a kínai irodalomtörténet legkedveltebb és legünnepeltebb prózai műve. A regény két és fél évszázadon keresztül a kritikai értelmezések szüntelen áradatát inspirálta, az allegorikus, önéletrajzi és bibliográfiai értelmezéstől a posztstrukturalista értelmezésig, és egy sajátos tanulmányterületet, a hongxue-t ("vörös" tanulmányok) alkotott.
A regény gazdag tartalmára és erre a kiterjedt tudományosságra építve, valamint Julia Kristeva intertextualitásra vonatkozó terminusait felhasználva, különösen azt a felfogását, hogy minden emberi lény nem más, mint az emberi nyelv és szöveg által létrehozott, már létező diskurzusok metszéspontja, és hogy a valóságot csak rekonstruált fikcióként lehet megragadni, amely a korábbi fikciókhoz való viszonyán keresztül létezik, ez a könyv a regény új értelmezését mutatja be. Az Erotika és más irodalmi konvenciók a kínai irodalomban azt vizsgálja, hogy A kő története hogyan dramatizálja az emberi tapasztalatokat a korábbi irodalomra való reagálással, különösen azokra, amelyeket a regény belső narrátora, a mitikus kő nyíltan elítél.
Bár sok vita folyt a A kő története-ben bemutatott emberi életekről és érzelmekről, a mainstream humanista tudományosság gyakran úgy olvassa a szöveget, mint történelmi személyek (pl. a A kő története szerzőjének) vagy konstruált (de "valós") személyek tükörképét. Ez a könyv azonban amellett érvel, hogy miközben a regény központi témája a ren (ember) meghatározása, ugyanúgy részt vesz a wen (irodalom) vizsgálatában is. Így A kő központi tétele a ren és a wen közötti bonyolult szimbiózisban rejlik, amelyből wenren (irodalmárok) és renwen (humán tudományok) születik, és még inkább az a wen, amely wenti (műfaj), wenhua (kultúra) és wenming (civilizáció) - egy olyan fejlődés, amely évszázadok óta foglalkoztatta a kínai irodalmárokat, de amelyet először a A kő története fikcionált.
Hogyan használja A kő története a nyelvet és a szöveget arra, hogy értelmet adjon az általa teremtett emberi életeknek? Hogyan létezik A kő története a korábbi fikciókhoz való viszonya révén? E kérdések megválaszolása érdekében ez a könyv amellett érvel, hogy A mitikus kő kemény kritikáját a történelmi romantika (yeshi), az erotikus fikció (fengyue bimo) és a tudós-szépirodalom (caizi jiaren) nem vehetjük készpénznek. Ehelyett inkább A kő szorongó hatását jelzik, és az intertextualitás természetére utalnak. Ennek fényében ez a könyv amellett érvel, hogy a regényben a kéjvágy megkonstruálása az erotikus irodalomnak való hovatartozását mutatja; a romantika megalkotása a dráma mint olvasmány és mint előadás felhasználásával jön létre; a főhős társadalmi elvárásokkal való szembesülésében és a társadalmi elvárásoknak való végső behódolásában a regény a fiatal írástudóknak a tudós-szépség konvencióban való ábrázolásával birkózik; végül pedig az irodalomban az emberi életek megelevenítésére használt tárgyak genealógiáját követve a mitikus kő azért jön létre, hogy megkérdőjelezze a történetmesélés konvencióját, nemcsak a már létező fikcióban, hanem a regény számos korábbi életében, kéziratos változatokban és nyomtatott kiadásokban is.
Ez a könyv kötelező olvasmány mindazoknak, akiket érdekel A kő története, valamint a regény, a fikció, a dráma és a kínai irodalom más irodalmi műfajai és alműfajai iránt érdeklődő olvasóknak.