Értékelés:

A recenziókban csodálat és kritika keveredik Christian Wedemeyer tantrikus buddhizmusról szóló könyvéről. Míg sok olvasó dicsérte a kutatás mélységét, világos szerkezetét és éleslátó elemzéseit, mások rámutattak a nehéz tartalom és az összetett elméletek némileg felületes kezelése okozta kihívásokra. Megvitatják a könyv jelentőségét mind a tudósok, mind a gyakorlók számára, és egy figyelemre méltó kritikát is megfogalmaznak a tantrikus buddhizmus pusztán tudományos magyarázatokon keresztül történő megértésének korlátairól.
Előnyök:Jól kutatott, ragyogóan felépített, tömör és pontos írás, alapvető betekintést nyújt a tantrikus buddhizmusba, megkérdőjelezi az ezoterikus gyakorlatokkal kapcsolatos felfogásokat, informatív és átgondolt tézis, alapozó tanulmánynak tekinthető.
Hátrányok:Nehéz olvasmány, egyes elemzésekből hiányzik a mélység, az érvek felszínesek lehetnek, a világosság esetleges túlhangsúlyozása félrevezető lehet, a kulturális kisajátítás kritikája, és az a sugallat, hogy a tudományos tanulmány nem egyenlő a valódi megértéssel vagy gyakorlattal.
(6 olvasói vélemény alapján)
Making Sense of Tantric Buddhism: History, Semiology, and Transgression in the Indian Traditions
A Making Sense of Tantric Buddhism alapvetően újragondolja a buddhista tantrikus hagyományok transzgresszív elméleteinek és gyakorlatainak természetét, megkérdőjelezve azt a felfogást, hogy a tantrák "marginálisak" vagy primitívek voltak, és helyette - mind ideológiailag, mind intézményesen - a buddhista és indiai kultúra nagyobb trendjei közé helyezi őket.
Wedemeyer a korábbi kutatások kritikus áttekintésével leleplezi azokat a tévhiteket, amelyek a tantrikus transzgressziót a buja szerzetesek szenvedélyeinek, primitív törzsi rítusoknak vagy a saiva hagyományok szolgai utánzásának tulajdonítják. A modern történelmi elbeszélések összehasonlító elemzésén keresztül - amelyek a tantrizmust a buddhizmus elfajzott formájaként, ősi vallási alárendelődésként vagy középkori rituáléként ábrázolják - ugyanígy kimutatja, hogy ezek az európai történelmi képzelet alapmintái.
Az elsődleges források alapos elemzésével Wedemeyer feltárja a tantrikus buddhizmus megélt világát, amely nagyrészt folyamatos az indiai vallási fősodorral, és a szemiotikai és strukturális elemzés kortárs módszereit alkalmazza, hogy értelmet adjon a látszólag visszataszító és erkölcstelen előírásoknak. A befolyásos Guhjaszamaja Tantra innovatív, szemiológiai olvasatai kiemelik a szövegnek a tisztasággal, a szennyezettséggel és a transzcendens belátással kapcsolatos legfőbb aggodalmát - ezekben a kérdésekben minden indiai vallás osztozik -, a tantrikus irodalom nagyszabású, kvantitatív tanulmánya pedig azt mutatja, hogy a radikális antinomizmus egy magas szinten irányított, a szakrális elitre korlátozódó rituális szertartás. A tantrikus szentírások és rituálék e betekintések tisztázzák a dél-ázsiai tantrizmus és az indiai vallás szélesebb áramlatai közötti folytonosságot, és bemutatják, hogy ezek a "radikális" közösségek milyen alaposan integrálódtak a dél-ázsiai buddhizmus szellemi, intézményi és társadalmi struktúráiba.