Érvelés a végtelennel: A zárt világtól a matematikai univerzumig

Olvasói vélemények

A könyv kritikai elemzést nyújt az euklideszi geometriáról a matematikában a nem euklideszi és algebrai megközelítésekre való áttérésről, hangsúlyozva ennek a váltásnak a filozófiai következményeit. Vizsgálja, hogy a geometria igazságfelfogása hogyan alakult a végtelenségre és a számtanra vonatkozó fogalmak megjelenése következtében.

Elgondolkodtató érvek a geometria történelmi és filozófiai összefüggéseiről. Betekintést nyújt a geometrizálástól a matematizálásig tartó átmenetbe, és kritikusan vizsgálja e fejlődés következményeit. Az írás bekapcsolódik a történelmi személyiségek és az ő nézőpontjaik bemutatásába, ami mélyebbé teszi a vitát.

A könyv talán nem foglalkozik kellőképpen a nem-euklideszi geometriákkal és azok következményeivel, ami az olvasót egy átfogóbb feltárásra késztetheti. Egyes olvasók számára az érvek sűrűnek vagy nehezen követhetőnek tűnhetnek, különösen azok számára, akik nem ismerik a történelmi matematikai kontextust.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reasoning with the Infinite: From the Closed World to the Mathematical Universe

Könyv tartalma:

A tudományos forradalomig az égitestek természete és mozgása rejtélyes és kiszámíthatatlan volt.

A tudományos forradalom részben azért volt forradalmi, mert számos matematikai eszköz - köztük elsősorban a számítás - jelent meg, amelyekkel a természetfilozófusok megmagyarázhatták és megjósolhatták ezeket a kozmikus mozgásokat. Michel Blay nyomon követi a világ e matematizálásának eredetét Galileitől Newtonig és Laplace-ig, és megvizsgálja, milyen mély filozófiai következményei voltak annak, hogy a végtelent racionális elemzésnek vetették alá.

"A Reasoning with the Infinite című könyvben Michael Blay számos szép teljesítményének egyike, hogy ráébreszt bennünket arra, hogyan jutott a sebesség, majd később a pillanatnyi sebesség létfontosságú szerephez a mozgás szigorú matematikai tudományának kialakításában. "- Margaret Wertheim, New Scientist