Erzsébet: Reneszánsz hercegnő

Olvasói vélemények

Az „Elizabeth: Erzsébet királynő” című könyvében Lisa Hilton részletesen feltárja I. Erzsébet királynőt, és a hagyományos felfogást megkérdőjelezve őt egy férfitársaihoz hasonló, hozzáértő uralkodóként mutatja be. A kritikák kiemelik, hogy a könyv mélyrehatóan tárgyalja Erzsébet uralkodásának történelmi és szellemi összefüggéseit, bár az olvasók megjegyezték, hogy a könyv sűrű szerkezete és az időnkénti kitérők miatt összetett és néha zavaró lehet. Míg sokan vonzónak találták a feminista szemléletet és meglátásokat, néhány kritika rámutatott a szerző zavaró megjegyzéseire és politikai eszmefuttatásaira, amelyek elvonják a figyelmet a történelmi elemzésről.

⬤ I. Erzsébet uralkodásának mélyreható és tudományos elemzése
⬤ a nemi szerepeken túlmutató, kompetens uralkodóként mutatja be őt
⬤ gazdag történelmi kontextus és intellektuális meglátások
⬤ lebilincselő írói stílus a témában járatosak számára
⬤ egyedülálló feminista nézőpontot kínál Erzsébet nőiességének felhasználásáról egy férfiak uralta világban
⬤ a történelem komoly olvasói számára kifizetődő.

⬤ Túlságosan sűrű és pedáns lehet, ami kihívást jelent az alkalmi olvasók számára
⬤ a teljes megértéshez szükséges lehet az Erzsébet-kori történelem háttérismerete
⬤ néhány zavaró modern utalást és a szerző személyes véleményét
⬤ az elbeszélés összefüggéstelen lehet, hirtelen váltásokkal a fókuszban
⬤ több kritikus megjegyezte, hogy az alapos szerkesztés hiánya miatt a mondatok kusza és a hivatkozások nem egyértelműek.

(53 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Elizabeth: Renaissance Prince

Könyv tartalma:

"Game-changing... Így kell történelmet írni.” -- Andrew Roberts, a Napóleon szerzője: A Life.

Egy) ambiciózus újragondolása a nemek és a monarchia metszéspontjának.” -- New York Times Book Review

I. Erzsébet királynő túlságosan is szívesen játszott a nemek udvari konvencióival, amikor „gyenge és erőtlen női testének” politikai haszonszerzés céljából ez megfelelt. Az Erzsébet című könyvében azonban Lisa Hilton történész bőséges bizonyítékot kínál arra, hogy miért nem szabad ezeket a híres szavakat névértéken venni. A Franciaországból, Olaszországból, Oroszországból és Törökországból származó új kutatások alapján Hilton új értelmezése egy olyan királynőről szól, aki elsősorban reneszánsz hercegként tekintett magára - a machiavellista államvezetés szakértőjeként.

Erzsébet olyan királynőt ábrázol, akit sokkal kevésbé korlátozott a nőiessége, mint azt a legtöbb beszámoló állítja, kihívva az olvasót, hogy újraértékelje Erzsébet uralkodását és azt a színes drámát és intrikát, amelyhez mindig is kapcsolódott. Lenyűgöző utazás, amely megmutatja, hogy egy marginalizált, frissen koronázott királynő, akit európai kortársai egy párianemzet törvénytelen uralkodójának tartottak, végül hogyan alkalmazkodott, hogy Anglia első felismerhetően modern államfőjévé váljon.

„Hilton egy „rejtélyes szexuális életű, parókás farthingale” tiszteletlen, évszázados vízióját alakítja át egy határozott, acélos gerincű túlélővé, aki messze felülmúlta VII. Henrik legmerészebb reményeit is az új dinasztiával kapcsolatban."” -- Publishers Weekly