Essence of Mind: A Dzogcsen megközelítése

Olvasói vélemények

A „Az elme lényege: Jes Bertelsen „A Dzogcsen megközelítése” című könyve a Dzogcsen tanítások és meditáció nyugati értelmezését mutatja be. Hangsúlyozza a spirituális fejlődés szükségességét a személyes gyakorlás és az alapozó munka révén, kitérve a Kelet és Nyugat közötti kulturális különbségekre a spiritualitásban. Miközben kiemeli az együttérzés és a képzett tanító fontosságát, a szerző betekintést nyújt a megvilágosodás folyamatába, mint egy élethosszig tartó útba, amelyet nem könnyű elérni.

⬤ Jól megfogalmazott betekintés a Dzogcsenbe és a tudatossági szintekbe, a nyugati közönségre szabva.
⬤ A szerző hitelessége és tapasztalata egy neves dzogcsen mester közvetlen tanítványaként növeli a hitelességet.
⬤ Hangsúlyozza az együttérzés és az egészséges társadalmi élet fontosságát a spirituális fejlődés részeként.
⬤ Gyakorlati megközelítéseket és gyakorlatokat kínál a meditációhoz, amelyek a közös nyugati ideológiákhoz kapcsolódnak.
⬤ Hozzáférhető nyelvezet, amely érthetővé teszi az összetett fogalmakat.

⬤ Néhány olvasó száraznak és akadémikusnak találhatja az írásmódot.
⬤ A tárgymutató hiánya megnehezíti az egyes témák megtalálását.
⬤ A kritikusok szerint a szerző a neo-advaitához hasonló egyoldalú szemléletet képviselhet, ami aláássa az őszinte gyakorlás és a nem-duális tapasztalatok értékeit.
⬤ Nem tekinthető hagyományos dzogcsen szövegnek, ami csalódást okozhat a klasszikus megközelítést váró olvasóknak.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Essence of Mind: An Approach to Dzogchen

Könyv tartalma:

Ez a spiritualitás kézikönyve Jes Bertelsen dán meditációs tanár tanácsait gyűjti egybe arról, hogyan lehet az elmét szavak nélküli ima és meditáció segítségével képezni a tudat lényegének felismerésére. Bertelsen az 1970-es évek eleje óta tanít filozófiát és meditációt.

1989-ben találkozott Tulku Urgyen Rinpocse tibeti lámával, aki felhatalmazta Jes Bertelsent, hogy a dzogcsen tanítását végezze, méghozzá saját belátása szerint, hogy miként lehet ezeket a tanításokat a legmegfelelőbben beolvasztani a nyugati kultúrába. Bertelsen tanításai a tudat természetének tapasztalati vizsgálatán alapulnak, a keleti és nyugati spirituális tanítások és tudatgyakorlatok összehasonlító elemzésével, a modern pszichológiai, filozófiai és tudományos megközelítések alapjain.

Az elme esszenciája a szerző tapasztalatait és megközelítését mutatja be a Dzogcsenhez, az emberi tudat természetes, ősi állapotához, amely időtlen, tiszta és szenvedéstől érintetlen. A könyv három részre tagolódik. Az első rész a tudat lényegének rámutatására szolgáló különböző módszereket és a hozzájuk kapcsolódó technikákat írja le. A második rész a nyugati tanulók számára alkalmas, a megvalósuláshoz vezető képzési rendszer legfontosabb alapelveit igyekszik felvázolni. Az utolsó rész a folyamatos gyakorlatok jelentőségét vázolja fel, és leírja, hogy a spirituális gyakorlat lassan áthatja a mindennapi életet, az álmokat, az alvást és végül a halált. Az elme-gyakorlás folyamatán keresztül a gyakorló megközelíti a beteljesedés szinte eksztatikus állapotát, a fénylő, boldogító ébrenlétet, amelyben a tudat is teljesen ellazult, nem ragaszkodik a boldogsághoz vagy vágyik az eksztázisra, hanem átlátszó és nyitott.

Bertelsen hangsúlyozza, hogy bár a spirituális képzés fejlettebb formái csak a tanító és a tanítvány közötti személyes, mélyen elkötelezett kölcsönös folyamatban valósulhatnak meg, a könyvek hasznosak inspirációs forrásként, különösen a felismerések felülvizsgálatára és a gyakorlat felfrissítésére. Az elme esszenciája rendszerezi a spirituális ösvényen előforduló tapasztalatokat, és segít a tanulóknak finomítani, korrigálni és tisztázni törekvéseiket.

A szerző reméli, hogy a Dzogcsen összehasonlító megközelítéséből sok nyugati tanuló profitálhat.