Esszék Marx értékelméletéről

Olvasói vélemények

Rubin értékelméleti esszégyűjteményét úgy dicsérik, mint Marx politikai gazdaságtani kritikájának briliáns, éleslátó újraalapozását. Az olvasók nagyra értékelik a kulcsfontosságú gazdasági kategóriák elemzésének mélységét és Marx elméleteinek a klasszikus politikai közgazdászoktól való megkülönböztetését. A kiadást azonban számos elgépelés és formázási hiba miatt kritika érte, ami rontja az olvasás élményét, és tudományos forrásként kevésbé megbízhatóvá teszi.

⬤ Marx kritikájának briliáns és éleslátó elemzése
⬤ nélkülözhetetlen olvasmány Marx érték-, fetisizmus- és reifikációs elméleteinek megértéséhez
⬤ értékes előzménye a Marx művének modern értelmezéseinek.

A kiadás tele van gépelési és formázási hibákkal; az idézett szövegből hiányzik a dőlt betű, ami elhomályosítja az olvasást, és csökkenti a tudományos forrásként való megbízhatóságát.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Essays on Marx's Theory of Value

Könyv tartalma:

Izsák Illich Rubin (1886. június 12., Dinaburg, ma Lettország - 1937. november 27., Aktobe, ma Kazahsztán) szovjet marxi közgazdász. Fő műve, az Essays on Marx's Theory of Value 1924-ben jelent meg. A nagy tisztogatás során 1937-ben kivégezték, de eszméit azóta rehabilitálták.

Rubin fő műve a marxi árufetisizmus elméletének fontosságát hangsúlyozta a munka értékelméletében. Azokkal szemben, akik Marx korai elidegenedés iránti érdeklődését szembeállították későbbi közgazdasági elméletével, Rubin azzal érvelt, hogy Marx érett közgazdasági munkássága annak az életre szóló projektnek a betetőzését jelentette, amelynek célja annak megértése volt, hogy az emberi alkotóerőt hogyan alakítják, határozzák meg és korlátozzák a társadalmi struktúrák, amelyek a kapitalizmusban egyedülállóan "objektív" gazdasági formát öltenek. Lényeges, hogy Rubin igyekszik azzal érvelni, hogy az egyszerű árutermelés nem a kapitalizmust kialakító történelmi jelenség, ahogyan azt a marxisták és a Marx-kritikusok is gyakran értelmezik; sokkal inkább egy elméleti absztrakció, amely a teljesen kifejlett kapitalista gazdaság egyik aspektusát magyarázza. A Rubin által értelmezett érték fogalma nem létezhet a teljes kapitalista gazdaság többi eleme nélkül: pénz, tőke, proletariátus létezése stb. nélkül.

Rubin művét 1928 után soha nem adták ki újra a Szovjetunióban, de 1972-ben Fredy Perlman és Milos Samardzija angolra fordította az Essays on Marx's Theory of Value című könyvet. Ez a mű lett a marxista elmélet "érték-forma" megközelítésének alapköve, amelyet Hans-Georg Backhaus, Chris Arthur, Geert Reuten és a "Konstanz-Sydney" csoport (Michael Eldred, Mike Roth, Lucia Kleiber és Volkbert Roth) példaképei képviselnek. Marxnak ebben az értelmezésében "a csereformák fejlődését tekintik a kapitalista gazdaság elsődleges meghatározójának, nem pedig az általa szabályozott tartalmakat". A kapitalizmust itt úgy értelmezik, mint az emberi munka szabályozásának módszerét azáltal, hogy annak a cserélhető áru társadalmi formáját (az "értékformát") adják, nem pedig mint egy álcázott vagy misztifikált rendszert, amely egyébként tartalmilag más osztályalapú társadalmakhoz hasonló.

Arthur szerint Rubin "mesteri exegézisének" újrafelfedezése volt "a legfontosabb egyedi hatás a Tőke értékforma-megközelítésére". (wikipedia.org)