Észlelés, meggyőződés és cselekvés: avagy igazság, hazugság és erőszak az iszlám-zsidó és arab-izraeli kapcsolatokban

Eredeti címe:

Perception, Conviction and Action: or, Truth, Lie and Violence in Islamic-Jewish and Arab-Israeli Affairs

Könyv tartalma:

Ez mind Percepció

"Az iráni sah kiváló kapcsolatokat ápolt Izraellel, és az iráni zsidók virágoztak, de Khomeini 1978-as megjelenésével, aki a zsidókat "Allah ellenségeinek" nevezte, ezek a hozzáállások egyik napról a másikra megfordultak, míg Ahmadinezsád elnök alatt Irán és libanoni Hizbullah-ügynökei a zsidók és Izrael legádázabb és legerőszakosabb ellenségeivé váltak mindenütt. Hasonlóképpen, nem lehet összehasonlítani Jasszer Arafat domináns szerepét a palesztinok élén, mivel ő maga is forradalmár volt, aki belemártotta a kezét a terrorizmusba, utódjának, Abu Mazennek visszafogottabb magatartásával, aki élvezi a pozíciója kényelmét és presztízsét, de kerüli a harcot, és megelégszik azzal, hogy a PLO terroristáit és gyilkosait mint a népe által követendő példaképeket ikonizálja, hogy megmutassa, hogy a palesztin forradalom lendülete nem csökkent, még akkor sem, ha a vezető már nem szolgálhatott modellként. "

A tekintélyelvű rendszerek alatt az események, a politika és a jövő, valamint a múlt eseményeinek ábrázolása kiszámíthatatlan. Gyakran az uralkodó szeszélyétől függenek, aki hatalomra kerülésekor saját "alkotmányát" alkotja meg, nem mint a saját hatalmát korlátozó merev törvények összességét, hanem mint a hivatali ideje alatti korlátlan cselekvési tervének tervezetét.

A hazugságok, mítoszok, kitalált történelem és elképzelt genealógiák gyártása, amelyek mind arra irányulnak, hogy utólag igazolják az uralkodó hatalomátvételét, vagy a hírnevét öregbítő címek és hőstettek öncélú kiosztását, az uralkodás egy változatos mintáját hozzák létre. Ez akár egy dinasztia létrehozásával is megtörténhet egy köztársasági rendszer alatt, amikor a tekintélyelvű uralkodó az utódaira hagyja az uralmát (ahogy ez Egyiptomban, Líbiában, Szíriában, Irakban és Jemenben történt, ami végül nagyban hozzájárult a rezsimek bukásához).

Még lenyűgözőbb és tartósabb az az önmeggyőződés, amelyet az uralkodó a vallásos iszlám környezetben vállalt, amikor egy olyan célszerű politikai tényt, mint Mohamed próféta unokatestvére és veje, Ali sikertelen utódlása, szent hitvallássá változtattak, amely nemzedékeken keresztül szentesítette a síiták évezredes szakadását a szunnita iszlám főáramától.

Így a muszlimok az eseményeket gyakran vallási meggyőződésük fényében érzékelik, és a történelmi hézagok kitöltésére mítoszok születnek, amelyek a politika torzulásához vezethetnek, amikor ezek alapján cselekszenek.

A szerzőről:

Raphael Israeli iszlám, kínai és közel-keleti történelmet tanított a jeruzsálemi Héber Egyetemen. A Héber Egyetemen szerzett történelem és arab irodalom szakos diplomát, majd a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen kínai és iszlám történelemből doktorált. Nyugdíjas, az 1970-es évek óta a Héber Egyetem Harry Truman Kutatóintézetének és a Jeruzsálemi Központnak a munkatársa. Több mint 90 könyv és 100 cikk szerzője.