Eugenika és protestáns társadalmi reform: Örökléstudomány és vallás Amerikában, 1860-1940

Olvasói vélemények

Dennis Durst „Eugenics and Protestant Social Reform” című könyve átgondolt és magával ragadóan vizsgálja az eugenika szerepét a keresztény gondolkodásban, valamint az etikára és a társadalmi reformra gyakorolt hatását. Rávilágít a társadalmi hatások és a genetikai hajlamok kereszteződésére az erkölcsi döntéshozatal összefüggésében, és egyszerre szolgál történelmi beszámolóként és elrettentő példaként.

⬤ Az eugenika keresztény gondolkodásra gyakorolt hatásának mélyreható elemzése
⬤ együttérző megközelítés a történelmi személyiségekhez
⬤ időszerű betekintést nyújt a társadalom, a pszichológia és az etika kapcsolatába
⬤ valós történelmi kontextust mutat be lebilincselő és elgondolkodtató módon
⬤ a kortárs etikai dilemmákról való elmélkedésre ösztönöz.

Egyes olvasók számára nyugtalanító lehet a kényelmetlen történelmi döntések feltárása; nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik hagyományos etikai szövegeket keresnek.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Eugenics and Protestant Social Reform: Hereditary Science and Religion in America, 1860-1940

Könyv tartalma:

A második világháborút megelőző eugenikai mozgalom számos társadalmi reformer azon törekvésének adott hangot, hogy elősegítse a jó születéseket és megakadályozza a rossz születéseket. Ebben az időszakban a kulturális tekintély két forrása, a tudomány és a vallás, gyakran közös nevezőre jutott az eugenika előmozdításában.

A biológia és a teológia retorikája furcsa módon keveredett össze a degenerációs elmélet néven ismert közös kereten keresztül. A degeneráció, az eugenikai mozgalom egyik központi fogalma, a protestáns értelmiségiek és a társadalmi reformerek körében a 19. század végén és a 20.

század elején az öröklődéssel kapcsolatos teológiai és tudományos elmélkedések között kulcsfontosságú fogalmi kapcsolódási pontként szolgált. Az állítólagosan alkalmatlanok társadalmi ellenőrzésére irányuló elit törekvések a negatív eugenika formáját öltötték.

Ez magában foglalta a házasságkötés korlátozását, sőt sok olyan személy sterilizálását is, akiket gyanús öröklődésűnek tartottak. Az öröklődéssel kapcsolatos spekulációkat a gyengeelméjűek, az örökletes bűnözők, az örökletes alkoholisták és a faji kisebbségek, mint a civilizáció fejlődésének feltételezett akadályozói azonosítására használták fel.

Néhány biológiában, antropológiában, kriminológiában és teológiában képzett társadalmi reformer végül ellenvetéseket fogalmazott meg az eugenikai mozgalommal szemben. Mégis, a társadalmi változások e viharos időszakában sok ezer peremre szorult polgárt bélyegeztek defektesnek, és emberi jogaik megsértését szenvedték el.