Eugenika: Eugenika: Egy nagyon rövid bevezetés

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és jól megalapozott áttekintést nyújt az eugenikáról, annak történetéről és a modern társadalomban jelenleg is érvényesülő hatásairól. Míg a könyv jó bevezetésként szolgál a témába, és dicséretet kap áttekinthetősége miatt, egyes olvasók úgy találták, hogy bizonyos szempontok, például az ikerkutatások és az eugenika társadalmi kontextusa tekintetében nem elég mélyreható. Informatív jellegét a sűrű információk miatti zavarba ejtő pillanatok ellensúlyozzák.

⬤ Jól megírt és informatív
⬤ kompakt áttekintést nyújt az eugenikáról
⬤ jó bevezetésként szolgál a témába
⬤ rávilágít az eugenikus gondolkodás átható hatására még a mai gyakorlatban is
⬤ jól kutatott és könnyen érthető.

⬤ Bizonyos területeken, például az ikerkutatások részleteiben nem elég mélyreható
⬤ katalógusszerűen olvasható, anélkül, hogy elegendő kontextust vagy érveket tárgyalna
⬤ időnként zavaró, mivel túl sok gondolatot mutat be egyetlen bekezdésben
⬤ nem eléggé vizsgálja a társadalmi hatásokat és a náci eugenikai intézkedéseket.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Eugenics: A Very Short Introduction

Könyv tartalma:

1883-ban Francis Galton, Charles Darwin unokatestvére alkotta meg az „eugenika” szót, hogy kifejezze az emberi faj tökéletesítéséről szóló álmát a genetikai öröklődés törvényeinek alkalmazásával. Darwin evolúciós elméletét az emberi társadalomra adaptálva az eugenika hamarosan erőteljes, nemzetközi mozgalommá vált, amely az öröklődés és a statisztika elveinek felhasználásával az egészséges és az egészségtelen szaporodás ösztönzésére, illetve az egészségtelen szaporodás visszaszorítására törekedett. A huszadik század elején világszerte orvosok, szociális reformerek és politikusok fordultak az eugenika új tudományához, mint a népesség javításának és megerősítésének eszközéhez. Az eugenika szószólói azt állították, hogy módszereik egészségesebb, fittebb csecsemőket eredményeznek, és drámaian korlátozzák az emberi szenvedést.

A valóság azonban más volt. A tudományos haladás és az emberi fejlődés nevében az eugenikusok a gyengéket és a betegeket vették célba, kényszerítő jogszabályokat hozva olyan különböző kérdésekben, mint a faj, a nemek, a bevándorlás, az eutanázia, az abortusz, a sterilizáció, az intelligencia, a mentális betegségek és a betegségek elleni védekezés. A nacionalisták lelkesen fogadták el az eugenikát, mint eszközt országaik felsőbbrendűségének és faji alapú feltevéseinek legitimálására, a nácik pedig hírhedten használták az eugenikát a „végső megoldás” kialakításához.

Ebben a világos kötetben Philippa Levine az eugenika bonyolult és ellentmondásos történetét dolgozza fel, mesterien összegezve a huszadik század során világszerte az eugenika nevében végrehajtott politikák és kísérletek hatalmas skáláját. Megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy az eugenika a második világháború után eltűnt, és értékeli az eugenika hatását a jelenlegi reprodukciós és genetikai tudományokra. Az olyan ellentmondásos gyakorlatok fejlődését, mint a mesterséges megtermékenyítés, a spermadonáció és a népességszabályozás bemutató könyv erőteljes, rendkívül időszerű elmélkedést nyújt a genetika és az etika gyakori kölcsönhatásáról. Lehet, hogy az eugenika már nem egy közkeletű szó, de hatásait ma is érezzük.