Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jól kutatott vizsgálatot nyújt az Európában fogságba esett muszlim foglyokat és utazókat érintő történelmi beszámolókról, új betekintést nyújtva a kora újkori interakciókba és tapasztalatokba. A könyv lenyűgöző elbeszéléseket tartalmaz különböző követekről és felfedezőkről, kiemelve a tolerancia és az intolerancia témáit.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és dicséretes munka élvezetes beszámolókkal
⬤ új perspektívákat nyújt a muszlimok és az európaiak kapcsolatáról
⬤ első kézből származó beszámolókat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az olvasók számára, hogy saját véleményt alkossanak
⬤ magával ragadó történeteket tartalmaz, amelyek egyszerre informatívak és lebilincselőek.
Hátrányok:Egyes olvasók számára kevésbé lehet átélhető az egyes történelmi személyiségekre való összpontosítás; a sűrű tudományos jelleg nem minden általános olvasónak tetszhet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Europe Through Arab Eyes, 1578-1727
Könyv tartalma:
Nabil Matar tunéziai, marokkói, franciaországi és angliai levéltárakba utazva, valamint Egyiptomban, Jordániában, Libanonban és Spanyolországban tett látogatásokkal egy ritka történetet állít össze Európa hatalomra jutásáról azok szemével, akiket később leigázott. Sok közel-keleti történész úgy véli, hogy az arabok és a muszlimok nem érdeklődtek Európa iránt a nyugati felfedezések és birodalom e korszakában, de valójában ezek a csoportok nagyon is részt vettek az európai kereszténység tengeri és ipari fejlődésében, politikájában és kereskedelmében.
Az 1578-ban a portugál megszálló hadsereg felett aratott jelentős marokkói győzelemmel kezdődő Matar áttekintést nyújt erről a kora újkori időszakról, amelyben az európaiak és az arabok gyakran közös politikai, kereskedelmi és katonai célokat követtek. Matar arra összpontosít, hogy a muszlim foglyok, váltságdíjfizetők, kereskedők, követek, utazók és uralkodók hogyan követték ezeket a célokat, miközben a spanyol, francia, brit, holland, olasz és máltai népekről és társadalmakról szerzett ismereteiket továbbították Észak-Afrika nem nyomtatott kultúráinak. A könyv második felének fordításai I. Erzsébet királynő első nem európai leírásától kezdve a Firenzéről és Pisáról szóló korai arab nyelvű beszámolókig, a moriszkók 1609-es kiűzésének tunéziai leírásaitól a marokkói örmény londoni nagykövet leveleiig azokból a népszerű és elit forrásokból merítenek, amelyek a kora újkorban az arabok számára elérhetőek voltak. Az Európában fogságban lévő férfi és női foglyok levelei, az európai tengeri támadások krónikái és a muszlim ellenállásról szóló taqayid (újság) beszámolók, valamint az opera és a kinin leírásai itt jelennek meg először angolul.
Matar megjegyzi, hogy a Maghrib és a Mashriq arabjai a háborúk és a rivalizálás ellenére is szívesen vették fel a kapcsolatot a kereszténységgel, és azt remélték, hogy a kereskedelmi útvonalakat és szövetségeket szerződések és királyi házasságok révén alakíthatják ki. Az intoleráns és kirekesztő kereszténység felemelkedése és az európai haditechnika robbanásszerű fejlődése azonban véget vetett ezeknek a törekvéseknek. Végezetül Matar részletezi az arab-iszlám hatalom hanyatlását és Nagy-Britannia és Franciaország felemelkedését.
