Értékelés:
A kritikák kiemelik Walter Laqueur „Európa utolsó napjai” című könyvét, amely Európa demográfiai és kulturális kihívásainak kijózanító vizsgálata, és amely az őshonos európaiak alacsony születési rátája és a hatékony integráció nélküli magas bevándorlási szint miatt borús jövőt jósol. Miközben a könyvet dicsérik informatív és tárgyilagos megközelítése miatt, kritikák érik a vélt elfogultság és az átfogó megoldások hiánya miatt. Laqueur történész tekintélyét elismerik, egyes olvasók mégis úgy érzik, hogy az elemzés felszínes, ismétlődő és egyoldalú.
Előnyök:⬤ Informatív és jól megalapozott; kijózanító perspektívát nyújt Európa jövőjéről.
⬤ Laqueur tekintélye és széles körű történelmi tapasztalata hitelessé teszi.
⬤ A könyv kritikus kérdéseket vet fel a demográfiai hanyatlással és a bevándorlással kapcsolatban.
⬤ Elgondolkodtató meglátásokkal köti le az olvasót a jelenlegi európai identitásválságokról.
⬤ Előrejelző pontosságot nyújt az Európában folyó társadalmi-politikai kérdésekkel kapcsolatban.
⬤ Egyoldalúnak tekinthető, mivel aránytalanul nagy hangsúlyt fektet a muszlim bevándorlásra mint fenyegetésre.
⬤ Hiányzik a mélység az országspecifikus elemzésekből, és pontatlanságokat tartalmazhat.
⬤ Egyes olvasók leegyszerűsítőnek és ismétlődőnek találják az érveket, megoldási javaslatok nélkül.
⬤ Depresszívnek és melankolikusnak írják le, és nem nyújt kiegyensúlyozott képet.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv nem foglalkozik megfelelően az európai gazdasági körülmények összetettségével.
(32 olvasói vélemény alapján)
The Last Days of Europe: Epitaph for an Old Continent
- Brüsszelben 2004-ben a született gyermekek több mint 55 százaléka bevándorló szülőktől származott.
- Németországban a tudós nők fele gyermektelen.
- Egy 2005-ös felmérés szerint a brit muszlimok több mint 40 százaléka szerint a zsidók jogos célpontjai a terrortámadásoknak.
Mi történik, ha a csökkenő születésszám összeütközik az ellenőrizetlen bevándorlással? A The Last Days of Europe (Európa utolsó napjai) azt vizsgálja, hogy az Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről érkező tömeges beáramlás hogyan terhelte Európát a bevándorlók egyre növekvő népességével, akik közül sokan nem kívánnak beilleszkedni az európai társadalmakba, de teljes mértékben kihasználják a befogadó nemzetek bőkezű, ingyenes szociális szolgáltatásait.
A huszadik századi Európa egyik legnagyobb történésze, Walter Laqueur a fasizmusról, a terrorizmusról és az antiszemitizmusról írt "aranylemez" tanulmányairól híres. Itt leírja, hogy a tervezetlen bevándorlási politika és a belső politikai és társadalmi válságokkal egybeeső közöny hogyan vezetett az egész kontinensre kiterjedő identitásválsághoz. A bevándorló csoportok "öngettósodása" súlyos társadalmi és politikai megosztottságot, valamint az őshonos európaiak körében heves ellenérzéseket és idegengyűlöletet okozott. Ami még rosszabb, a széleskörű oktatási kudarcok, amelyek a fiatalok tömeges munkanélküliségéhez és a befogadó országgal szembeni vallási vagy ideológiai megvetéshez vezettek, szélsőséges erőszakot szültek, amint azt a londoni és madridi robbantások és a párizsi zavargások is mutatják. Laqueur sürgeti az európai politikai döntéshozókat, hogy tartsanak fenn szigorú ellenőrzést a demokratikus szabadságjogokkal való visszaéléssel szemben a gyűlölet hirdetői részéről, és támogassák az oktatást, a produktív munkát és az integrációt az új bevándorlók körében.
Az európai származású történész, aki mély aggodalommal és hűvös elemzéssel írta meg ezt a világos, kíméletlen elemzést, amely a bonyolult témák magyarázatához való tehetséggel rendelkezik, kötelező olvasmány lesz mindazok számára, akiket érdekel a nemzetközi politika és a civilizációk úgynevezett összecsapása.
